Sebestyén István
Embriók a kukában
Szabályosan volt etikátlan a női klinika?

Nem indul etikai vizsgálat annak kapcsán, hogy a SOTE I. számú Női Klinikáján 1998 és 2001 között legkevesebb 500 életképes embriót semmisítettek meg. A „lombikos” megtermékenyítést igénybe vevő pároknak a törvény szerint lehetőséget kell adni, hogy döntsenek a be nem ültetett embriók sorsáról, a klinikán azonban egyetlen alternatíva a megsemmisítés volt. Az ügyben eltérőek a jogi értelmezések, az etikai-erkölcsi kérdések sora pedig szinte végtelen.

A SOTE klinikán történtekkel kapcsolatban Konc János, a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöke fordult az MTA Etikai Bizottságához, miután az Orvosi Hetilapban arról olvasott, hogy az intézményben csak 2001 óta fagyasztják le a megtermékenyítés után megmaradt életképes embriókat. Márpedig - hangsúlyozta lapunknak az orvos - az 1998-ban életbe lépett vonatkozó egészségügyi rendelet előírja, hogy a meddő pároknak joguk van dönteni az embriók sorsáról: igényelhetik a lefagyasztást, adományozhatják azokat mások számára, felajánlhatják kutatási célokra, de kérhetik a megsemmisítésüket is.
A SOTE I. számú női klinikáján a lefagyasztásra nem volt lehetőség a szóban forgó időszakban. Papp Zoltán az intézmény igazgatója ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a hozzájuk forduló házaspárokat még a beavatkozás előtt tájékoztatták erről a körülményről, és a páciensek az aláírásukkal kinyilvánították, tudomásul veszik, hogy a szám feletti „előembriókat” megsemmisítik.
Konc doktor szerint ugyanakkor a jogszabály értelmében az intézményeknek biztosítaniuk kell a fagyasztás lehetőségét, máskülönben nem végezhetnek ilyen jellegű tevékenységet. „Az asszonyok egyébként szinte mindig a lefagyasztás mellett döntenek, ha ezt egy adott intézetben nem biztosítják számukra, az egy rendkívül súlyos etikai probléma” - hangsúlyozta a János Kórház Meddőségi Centrumának vezetőjeként dolgozó orvos-tanár. Becslések szerint a SOTE klinikán három év alatt mintegy félezer életképes embriót semmisítettek meg.
Az MTA Etikai Bizottságának titkára, Demcsik Tamás kérdésünkre elmondta, hozzájuk semmilyen megkeresés nem érkezett, így vizsgálatot sem indítottak az eset kapcsán. Értelmezése szerint erre nem is lenne lehetőségük, ugyanis egy törvény által szabályozott beavatkozásról van szó, vagyis a kérdés nem a tudomány-, hanem az orvosi etika tárgykörébe tartozik. Konc János erre reagálva kijelentette: levelét újra el fogja küldeni a bizottságnak, és reméli, hogy legalább továbbítják az illetékes testületnek.
„Amennyiben a párokat tájékoztatták, hogy más intézményekben lenne lehetőség az embriók lefagyasztására, de náluk ezt nem lehet megoldani, akkor az intézmény jogszerűen járt el” - foglalt állást az ügyben Dósa Ágnes orvos-jogász. Álláspontja szerint a helyzet jogilag nem bonyolult, ha azonban erkölcsi-etikai szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor a kép jóval összetettebb. Az „in vitro fertilizáció”, vagyis lombikban történő megtermékenyítés során ugyanis csak három (kivételes esetben négy) embriót ültethetnek be a méhbe, akkor is, ha több petesejt termékenyült meg.
Szakértők szerint az embriók sorsa sokszor akkor is a megsemmisítés lesz, ha a párok a lefagyasztás mellett döntenek, ugyanis az embriókat csak kétszer öt évig lehet hibernálni, utána a fel nem használtakat „kidobják”. „A világos jogi keretek ellenére az „embriókérdés” egy igen súlyos erkölcsi-etikai probléma tehát, bár nálunk erről soha nem folyt komoly vita” - mondta Dósa Ágnes, aki szerint a magyar jog egyébként is nagyon liberális a méhen belüli embrió, illetve magzat vonatkozásában, hiszen az anyának széles körű rendelkezési jogot biztosít a magzat élete felett. Ez a liberális megközelítés nyilvánul meg az abortusz kapcsán is: 12 hetes koráig akár egy egészséges magzatot is abortálni lehet az anya döntése alapján.