Papp Levente
Szegényház az unióban
Románia és Bulgária a csatlakozás küszöbén

Románia és Bulgária 2007. január elsejei csatlakozásával az Európai Unió a legújabb, történelminek nevezett bővítés után a Balkánon is megveti a lábát. Az új belépőkkel az unió 27 tagállamot és 491 millió lakost számlál majd. Az unión belüli gazdasági szakadék tovább mélyül, és migrációs problémák is keletkezhetnek, hiszen miközben Luxemburgban 1500 euró a minimálbér, Bulgáriában csak 83, a román fiatalok 88 százaléka pedig nyugaton szeretne munkát vállalni.

Fotó: AP

Románia és Bulgária a legszigorúbb feltételek mellett csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Felkészültségük enyhén szólva is komoly kételyeket keltett az unió alapító tagállamaiban. Mindkét országban igen elterjedt a korrupció, és erős a feketegazdaság: Bulgáriában különösen gyakori a pénzmosás, sőt szervezett bűnözői klánok kontrollálják a gazdaság jelentősebb szegmenseit, emellett a lakosság, nyugat-európai mércével mérve, hihetetlenül nagy szegénységben él. A havi átlagkereset 200-250 euró között mozog.
Amíg az EU-ban 1000 főre 460 autó jut, addig Romániában csak 140, ráadásul a gépkocsipark is elavult. Az infrastruktúra elmaradott, és a jogrendszer is átalakításra vár. A mezőgazdaság szerkezeti reformok előtt áll, például az állattartásban számos uniós előírás megvalósítása még várat magára.
Mindennek ellenére az Európai Bizottság úgy döntött, hogy „megelőlegezi” a tagságot az egyébként jó ütemben fejlődő, 5-6 százalékos gazdasági növekedést mutató kelet-európai országoknak.

Olcsó munkaerő

A németek és a franciák nem hívei a gazdaságilag megosztott uniónak, szeretnének kiegyensúlyozott, stabil gazdaságú tagországokat, ezért szkeptikusan álltak a bővítéshez. A britek határozottan támogatták a két új tag felvételét, ők gyarmattartóként már megtanultak együtt élni jóval szegényebb országokkal. A stagnáló uniós gazdaságnak szüksége van a piac bővítésére valamint az olcsó munkaerőre, így a többség a bővítés mellett szavazott.
A gesztus elsősorban a reformok folytatására és a megtorpanás elkerülésére ösztönzi az új tagokat, adta hírül a CNN. Olli Rehn, az unió bővítésért felelős biztosa mértéktartóan fogalmazott: „Bátorítani akarunk a reformok folytatására, mert még nem minden tökéletes…” Amennyiben elmaradnak a jogharmonizációval, vagy nem építik ki a támogatások fogadásához elengedhetetlenül szükséges rendszereket, akkor Brüsszel a támogatásként beígért eurómilliárdok viszszatartásával bünteti a „rossz tanulókat”. Sőt, a csatlakozási szerződésben védzáradék is van, amely akkor lép életbe, ha Brüsszel minimális elvárásai nem teljesülnek - ekkor ugyanis az új tagállamokat jogaik korlátozásával is sújthatják.
Optimális esetben Románia 32 milliárd, a nála kisebb Bulgária 11 milliárd euró fejlesztési támogatásra számíthat. Bulgáriától elvárják, hogy a hivatali korrupció felszámolásának részeként a köztisztviselők vagyonosodása is ellenőrzötté váljon.

Hiánytalanul

Romániában mintegy négy-öt millió ember él a mezőgazdaságból, ami jóval EU-átlag feletti. Itt radikális szerkezetátalakítást és az élelmiszerbiztonsági rendszerek kiépítését várja el Brüsszel, ennek hiányában kurtítja az agrártámogatásokat. Érdekes módon a költségvetési egyensúly mindkét országban példás, ami a felvétel egyik oka is lehetett. Romániában csupán 2 százalék a költségvetési hiány, Bulgáriában pedig egyenesen aktívum van. Ez persze hamar megváltozhat, ha az állam infrastrukturális kiadásai az uniós követelmények miatt jelentősen megnőnek. A fogyasztói társadalom kiépülése pedig a lakosság eladósodásához és magas inflációhoz is vezethet.
Jose Manuel Barroso, a Bizottság elnöke az ünnepélyes bejelentéskor Szófiában azt mondta: „Holnaptól vissza kell térni a munkához, mert még rengeteg a feladat.”
Az új tagállamok fogadkoznak, hogy rácáfolnak a szkeptikusok véleményére. Bulgária miniszterelnöke, Szergej Stanisev ígéretet tett arra, hogy bebizonyítják, az ország alkalmas a tagságra, és a felvételt értékelve elmondta, hogy „a berlini fal végre Bulgária számára is leomlott”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyarság szempontjából is pozitívan értékelte a csatlakozást, azonban magyar politikusokkal együtt a romániai magyar kisebbség visszás helyzetére is figyelmeztetett.
A két kelet-európai ország elsősorban pénzügyi befektetőkre vár, és az EU-tagság ebben komoly lendületet adhat. Florin Citu, az ING Romania elemzője szerint eddig a korrupt hivatalnokok miatt nem jött elég működő tőke Romániába. Ennek a jogharmonizációval és a korrupció elleni fellépéssel vége szakadhat. Magyarország eddig a harmadik legnagyobb befektető Romániában, de számos multi jelezte, hogy a bővítés után keletre terjeszkedik.

Menekülnének

Az új tagok minden régi tagállam részéről szigorú munkaerő-bevándorlási stopra számíthatnak, még kelet-európai államok, köztük hazánk is csak a hiányszakmákban várja a vendégmunkásokat. Még Nagy-Britannia is - ahová eddig szabad volt a bevándorlás a tagállamokból, és a keleti tagállamokból már 600 ezer bevándorlót fogadtak - lehúzza a rolót. Ez nem is csoda, hiszen a Világbank felmérései szerint a román fiatalok 88 százaléka szeretné elhagyni hazáját egy jobb élet reményében. Ennél még Etiópiából, Bangladesből vagy Irakból is kevesebben akarnak elmenekülni.