Hajdú Sándor
Átcsúsztak a felvételin
Románia és Bulgária: korrupció, földkérdés, kisebbségek

Eldőlt, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz, de a brüsszeli szóbeszéd szerint a menetjegy - legalábbis az első években - mintha csak másodosztályra lenne érvényes.

Olli Rehn

Az Európai Parlamentben (EP) bemutatott országjelentés világosan kijelenti: nem lép életbe a csatlakozás egyéves halasztását jelentő védzáradék. Az EP hivatalosan hozzájárult Románia és Bulgária felvételéhez, de a képviselők még az ősszel saját jelentésekben is kifejtik véleményüket a két ország csatlakozási folyamatáról. A jelentést a bővítési főbiztos, Olli Rehn szakértői dolgozták ki. A szöveg jelzi azokat a területeket és problémákat, melyeket ha a két érintett ország nem old meg, akkor az Európai Bizottság (EB) megteszi a „szükséges intézkedéseket” azért, hogy „az unió jó működését biztosítsák”.
A legfőbb szankció lényege a támogatási alapok egy részének visszatartása lenne; továbbá mind Romániának, mind Bulgáriának félévente be kell majd mutatnia egy, az előrehaladásokról szóló beszámolót. Az első ilyen beszámolót 2007. március 31-én kell leadni; majd az Európai Bizottság jelentést készít a tapasztalatairól, amelyet az EP elé terjeszt 2007 júniusában.
A dokumentum szerint, ha az EU az előrehaladást nem értékeli megfelelőnek, a brüsszeli bizottság alkalmazni fogja a csatlakozási szerződésben foglalt védzáradékok egyes elemeit. Lehetségessé válhat, hogy a jelenlegi tagállamok számára ne legyen kötelező a romániai, bulgáriai bírósági ítéletek, illetve a két ország által kibocsátott európai letartóztatási parancsok elismerése.

 
Szergej Stanisev bolgár elnök

A mezőgazdasági alapok felhasználását szigorúan figyelik - írja a jelentés -, mivel az EU által biztosított mezőgazdasági támogatások nagyon komoly arányt jelentenek a bolgár és a román agrárkiadásokban. Ezért meg kell akadályozni a belépés utáni első évek esetleges jogtalan kifizetéseit, s fel kell készülni annak kivédésére, hogy komoly problémák keletkezzenek a mezőgazdasági belső piac működésében.
Az EB az EU-törvények „őre”, érvényesülésük garantálója, s így a mostani döntés, a két ország felvételének jóváhagyása is nagyon szigorú, tisztességes és objektív értékelésen alapul.
Az igazságszolgáltatás területén a Romániára vonatkozó országjelentés pozitív: ezen a téren többet ért el, mint Bulgária. A bíróságok, ügyészségek függetlenségéért felelős Országos Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egységesítette a törvényértelmezés és -alkalmazás szempontjait, szabályozta a bírósági munkaköröket és kötelességeket.

Traian Basescu (balra) és José Manuel Barroso (jobbra)
Fotók: AP

A jelentésben az is szerepel, hogy egyes parlamenti erők megpróbálták „lényegesen lecsökkenteni a vagyonellenőrzési hatóság (ANI) jogköreit”, és ismételten megkísérelték módosítani az ügyészek kinevezését, illetve leváltását szabályozó törvényt. A jelentés itt nem említi konkrétan egyfelől a Konzervatív Párt (PC) és az RMDSZ kritikáit, illetve e két párt fellépését ANI-ügyben. A nem csúcsszintű, a mindennapi életben megszokott korrupció továbbra is gond - szögezi le a jelentés. A kisebbségek védelmére csak mérsékelt előrelépés történt - állítja az országjelentést kommentálva Tabajdi Csaba, az EP Külügyi Bizottságának tagja. A kisebbségekről szóló törvényt mindmáig nem fogadta el a bukaresti parlament, de legalább annyi pozitív, hogy a jelentés szerint ezt az EU továbbra is szoros figyelemmel követi. A szocialista képviselő szerint minden viszonylagos, ugyanis ahhoz képest, hogy az EU képtelen megfelelően kezelni a kisebbségi kérdést, a jelentés legalább megemlíti a kisebbségi törvényt, illetve a romák nehéz helyzetét, a diszkriminációt. Tabajdi érthetetlennek nevezte, hogy többszöri felhívás és tájékoztatás ellenére sem hivatkozik az országjelentés a bizottság saját korábbi megállapításaira. Ilyen a romániai magyar felsőoktatás helyzete vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása. Az Európai Bizottság egészének felelőssége lesz, ha Romániában is visszarendeződés lesz a kisebbségek helyzete terén, mint ahogy az Szlovákiában ma történik. Olli Rehn hibázott a jelentés ezen területén. A kisebbségi ügy rossz uniós kezelése azért is nagy probléma, mert a Nyugat-Balkán országai és Törökország esetében az uniónak rendkívül nehéz kisebbségi kérdésekkel kell majd megbirkóznia. Nem világos, hogy egyértelmű normák híján mit kezdünk majd a kurd, az albán, a szerb és más kisebbségek problémájával - állította lapunknak Tabajdi.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarságnak mindig is sajátos érdeke fűződött ahhoz, hogy Románia mielőbb bekerüljön az EU-ba, ezáltal ugyanis Románia és Magyarország határok nélkül együtt lesz egy közös Európában. Figyelmeztetett azonban arra, hogy bár történt előrelépés a kisebbségi kérdésben, ez még korántsem tekinthető megoldottnak. Hozzátette: az RMDSZ a továbbiakban is parlamenti eszközökkel, párbeszéd révén kívánja elérni politikai célkitűzéseit. Markó Béla külön kiemelte, hogy az országjelentés továbbra is kéri a kisebbségi törvény elfogadását. „Az EU részéről határozott jelzés, hogy a román-magyar viszony és általában a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok rendezését határozottan folytatni kell” - szögezte le lapunknak az elnök.
(Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásának gazdasági vonatkozásairól az Üzlet rovatban olvashatnak.)