Hetek X. évfolyam, 39. szám, 2006. szeptember 29.

Nem csitul a XVI. Benedek regensburgi beszéde körül kialakult felbolydulás az iszlám világban, amelyről múlt heti számunkban beszámoltunk. (A félhold árnyéka. Hetek, 2006. szeptember 22.) A pápa ugyan bocsánatot kért a muszlimok szerint elhibázott mondatáért, a muzulmán világ mégsem akarja ezt tudomásul venni. José Manuel Barroso közben kijelentette, hogy Európának ki kellett volna állnia Benedek mellett.

A muzulmán világ ismét tanújelét adta annak, hogy vallási kérdésekben semmilyen kritikát nem hajlandó eltűrni. A hét végén a Hamasz által kiadott egyik újságban karikatúra jelent meg a pápáról, ahol pásztorbotja végén horogkereszttel, nyakában dán és amerikai zászlóval ábrázolják. Mahmúd Abbász Fatah-mozgalmának hivatalos televíziójában pedig olyan prédikációkat lehet hallani, ahol a katolikus egyház fejét „arrogánsnak”, „hülyének” és „bűnözőnek” nevezik. Egy gázai hitszónok pedig szent háborúra hívott fel a pápa ellen, és kijelentette, hogy Mohamed zöld zászlója hamarosan ott fog lobogni a Vatikán fölött.
Közben XVI. Benedek diplomáciai megoldásokkal törekszik a felbőszült iszlám közhangulat kiengesztelésére: castelgandolfói kastélyába hívta a muszlim országok vatikáni nagyköveteit, és az Arab Liga képviselője is részt vett a találkozón. Nyitó beszédében a pápa elmondta, hogy a keresztényeknek és a muzulmánoknak együtt kellene az erőszak és az intolerancia ellen küzdeniük, meg kell tanulniuk együttműködni. A félórás találkozó után egyedül Irak nagykövete nyilatkozott, aki elmondta, hogy „a Szentatya kifejezte tiszteletét az iszlám felé. Ez az, amit elvárunk. Itt az ideje, hogy félretegyük, ami történt, és hidakat építsünk”. A többi résztvevő nem kívánt a történtekkel kapcsolatban reagálni - ez pedig világosan mutatja az iszlám világ többi részének véleményét, akik folyamatosan pápaellenes tüntetéseket rendeznek, tovább fenyegetve az egyházfőt.

Mehmet Ali Agca, aki 1981-ben II. János Pál pápa ellen merényletet kísérelt meg, a börtönből üzent Benedeknek, hogy jobb, ha elfelejti tervezett törökországi látogatását - az élete is veszélyben forog. A továbbra is forrongó helyzetre utal a vallási vezetők kinyilvánított álláspontja is: egy radikális prédikátor, Abu Saker szerint a pápa valójában nem kért bocsánatot, „a diplomáciai eljárások nem mutatták, hogy sajnálná a dolgot. Sajnálom, hogy ez a kis rasszista nem gondolta át annak következményeit a keresztény világra nézve, hogy inzultálta a prófétánkat. Nyílt háborút vívnak a muszlimok mindenki más ellen.” Saker később azt is elmondta, hogy a viszszakozás a félelem jele. „Az iszlám a jövő, és ez a törpe pápa tévedett. De én szimpatizálok vele. Egyszerűen azért frusztrált, mert megértette, hogy milyen dolgok előtt áll.”
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke (kis képünkön) később élesen bírálta az európai vezetőket az esettel kapcsolatosan. „Csalódott voltam, hogy nem volt több európai vezető, akik elmondták volna, hogy »természetesen a pápának is joga van elmondani a véleményét«. Nem a pápa megjegyzéseivel van a baj, hanem a szélsőségesek reakciójával.” Barroso szerint Európának komolyan kell vennie azt a fenyegetést, amelyet az iszlám szélsőségesek jelentenek, akik semmi jelét nem mutatják a politikai korrektségnek.