Sebestyén István
Jogsértések a Kossuth téren
Értelmezhetetlen formációkat alapítanak a tüntetők

Ötven, a szónokok által zsidónak gondolt politikus nevét olvasták fel a Kossuth téren. Ennek kapcsán az adatvédelmi ombudsman felhívta a figyelmet, hogy a szabad véleménynyilvánítás nem járhat mások jogainak sérelmével. Jogi szempontból érdekesek a tüntetők olyan közjogi ötletei is, mint az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, vagy az ideiglenes kormány megalakítása.

Fotó: Vörös Szilárd

„A szabad véleménynyilvánítás nem járhat mások jogainak sérelmével” - hangsúlyozta a héten kiadott közleményében Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. Álláspontja szerint a kormányellenes tüntetéseken és az azokról tudósító híradásokban szereplő személyek másokról rendszeresen úgy nyilatkoznak, hogy azzal nem csupán az érintettek becsületét, jó hírnevét, de személyes adataik védelméhez való jogukat is sértik. A magyar adatvédelmi szabályok szerint ugyanis az olyan személyes adatok, mint például az egészségi állapotra, faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, vallásos meggyőződésre vonatkozó információk, fokozott védelem alatt állnak. „Az ilyen, különleges adatokkal kapcsolatban elkövetett visszaélés akár bűntettet is megvalósíthat, és három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után” - hangsúlyozza Péterfalvi Attila. Az ombudsman kérdésünkre példaként említette azt az esetet, amikor a Kossuth téren az árpádsávos zászló tövében ötven, a szónokok által zsidónak tartott politikus nevét olvasták fel.

Halmai Gábor

Jogi szempontból érdekes kérdéseket vetnek fel az olyan kijelentések is, amelyek szerint a miniszterelnök „pszichopata”, illetve „elmebeteg”. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint ezek egyértelműen sértik a „címzett” személyiségi jogait, ugyanakkor az ügyet csak magánvádas eljárás keretében lehet bíróság elé vinni - vagyis Gyurcsánynak kellene feljelentést tennie. Persze a miniszterelnöknek mint közszereplőnek többet kell „tűrnie”, de kérdés, hogy hol van a szabad véleménynyilvánítás határa - tapint rá a téma gyenge pontjára a szakember.
A Kossuth téren megalakult különféle „forradalmi” szervezetek számos alkotmányjogi javaslattal is éltek. Forradalmi Nemzeti Bizottmány jött létre, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány megalakítását indítványozták, és a Szent Korona bálványozásának örvén felmerült a királyság bevezetése is. Ezzel kapcsolatban Halmai leszögezte: „a felvetések jogi értelemben semmik”. Szintén értelmezhetetlen jogilag az Orbán Viktor által felvetett szakértői kormány megalakítása is. A kormány tagjait ugyanis a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, maga a kormányfő pedig csak saját elhatározásból mondhat le. Létezik a konstruktív bizalmatlansági eljárás is, ám ennek eredményességéhez a kormányoldal egy részének támogatására is szükség lenne.
Azzal kapcsolatban, hogy büntetőjogilag értelmezhető-e az, amikor egy személy vagy egy csoport a kormány „népfelkelés” útján való megdöntéséről és új alkotmány létrehozásáról szónokol, majd pedig elfoglalja - például - a tévészékházat, az alkotmányjogász elmondta: természetesen felmerülhet ilyenkor az alkotmányos rend megdöntésére irányuló fegyveres cselekmény gyanúja, ám ezt a konkrét esetek alapján a rendőrség és az ügyészség hivatott megítélni.
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője kérdésünkre elmondta, az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére vonatkozóan nem merültek fel adatok.