Hack Péter
A nép szavaz

Az ellenzék vezére, Orbán Viktor arra buzdítja az országot, hogy tekintsük a hétvégi önkormányzati választásokat népszavazásnak, ahol a nép dönt a kormány sorsáról. A kormánypártok tiltakoznak egy ilyen értelmezés ellen, szerintük az önkormányzati választás a települések igazgatásáról szól, így azt nem lehet sem népszavazásnak, sem a tavaszi választásokat követő harmadik fordulónak tekinteni. Elemzésünk a választás tétjét vizsgálja.

A legenda szerint Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Sztálint követő első titkára mondta egyszer, hogy a választásokkal az a baj, hogy nem lehet előre tudni, hogy ki nyeri. Most Magyarországon ez másként lesz, már a választás előtt is lehet tudni, ki lesz a nyertes: mindkét nagy párt. Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a bonyolult választási rendszer miatt lesznek olyan adatsorok, amelyekből a kormánypártok győzelme lesz kiolvasható, és lesznek olyan adatsorok, amelyeket az ellenzék fog lelkesen lobogtatni, bizonyítandó, hogy a nép megvonta a bizalmat a kormánytól. Azt pedig biztosan lehet tudni, hogy a választások eredménye minden szereplő számára fontos megerősítő tényező lehet.
Arról talán nem kell részletesen szólni, hogy az önkormányzati választás jogi értelemben nem tekinthető népszavazásnak. Az önkormányzati választás célja a helyi igazgatást végző polgármesterek és képviselők megválasztása. A választás következménye önmagában nem erősíti meg vagy ingatja meg a kormány legitimitását. 1990-ben a tavaszi országgyűlési választásokat megnyerte az MDF, míg az őszi önkormányzati választásokat az SZDSZ nyerte, ettől még a kormány lemondása nem került napirendre, mint ahogyan 1998-ban sem.
Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy 2002-ben, amikor Medgyessy vezetésével a baloldal csak szoros választási győzelmet tudott aratni az országgyűlési választásokon, a bőkezű osztogatást tartalmazó „Száznapos program” után 2002 őszén a szocialisták elsöprő győzelmet arattak az önkormányzati választásokon, amivel Medgyessynek sikerült megerősíteni a hídlezárás, a szavazatok újraszámolásának követelése és nem utolsósorban az ügynökügy miatt megingott pozícióját.
Ellentétes következménnyel járt a 2004-es európai parlamenti választás, ahol szintén nem a kormány sorsa volt a tét, hanem csupán az, hogy kik képviseljék Magyarországot az Európai Parlamentben. A választást az ellenzék megnyerte, majd néhány hónappal később a koalíciós pártok új miniszterelnököt választottak.
A példák azt bizonyítják, hogy az önkormányzati választások eredményének jogi értelemben ugyan nincs hatása a kormányra, politikai értelemben természetesen nagyon is hat. Ezért mondhatjuk, hogy az önkormányzati választások eredménye döntő módon fogja befolyásolni a következő hónapok eseményeit.
A Harmadik Köztársaság alkotmányos rendszerének stabilitása szempontjából önmagában a részvételi aránynak is nagy szerepe van. Az elmúlt hetek tüntetései során ugyanis a tiltakozók egy része nem csupán a kormány munkájával szembeni elégedetlenségének adott hangot, hanem az egész alkotmányos rendszer kritikáját is megfogalmazta. Vannak olyan törekvések, amelyek új alkotmányt szeretnének, ráadásul úgy, hogy azt ne a mostani országgyűlés alkossa meg, hanem egy mindmáig ismeretlen módon létrejövő alkotmányozó nemzetgyűlés.
Amennyiben vasárnap a korábbi önkormányzati választásokhoz képest lényegesen kevesebben mennek el szavazni, a távolmaradók akaratlanul is erősítik azokat, akik az egész alkotmányos rendszert támadják. A korábbiakhoz hasonló vagy azt meghaladó részvételi arány viszont egyértelműen a köztársaság alkotmányos rendjének stabilitását üzeni.
A választás eredményét illetően - mint arra már utaltunk - valószínűleg nem lesz könnyű egyértelmű győztest hirdetni. A jobboldal valószínűleg erős pozíciókat szerez a megyei közgyűlésekben, mivel ennek tagjait a falvakban és a vidéki városokban lakók listán választják (úgy, hogy a megyei jogú városok polgárai nem szavaznak ezekre a listákra). Ebben a körben a Fidesz hagyományosan erős, most pedig még jobban megerősítheti pozícióját. Még az is elképzelhető, hogy minden megyei közgyűlésben a jobboldal kerül többségbe. Ez az eredmény a 2002-es elsöprő szocialista győzelemhez képest biztosan előretörésként lesz értelmezhető, de igazi fordulatot csak egy nagyon meggyőző fölény jelentene.
A megválasztott polgármesterek számában valószínűleg szorosabb lesz az eredmény, itt egyéni jelöltként több szocialista polgármesternek lesz esélye, és a települési képviselőtestületekben is kiegyenlítettebb lehet a verseny.
A Fidesz számára a mindent eldöntő csata azonban Budapesten zajlik. Pokorni Zoltán kijelentette: ha Demszky bukik, Gyurcsány is bukik. Ezzel persze azt is mondta, hogy ha Demszky marad, Gyurcsánynak sem kell mennie. Amennyiben Demszky is győz, és a koalíció listán is megőrzi többségét, akkor október 1-je után lényegesen másként alakulnak a dolgok.
Markáns Fidesz-siker után a feszültség újra fellángolhat, a tiltakozások újult erővel folytatódhatnak, a politikai patthelyzet elhúzódhat.
Amennyiben a választások kiegyenlítettek lesznek - különösen, ha magas a részvételi arány -, megnő az esélye a nyugalom helyreállásának, és ami a legfontosabb, a gazdasági bajok orvoslásának.