Takács András a rendszerváltás előtt ellenzéki mozgalmakban tevékenykedett,
1990 után pedig szakszervezeti vezetőként vállalt közéleti szerepet. Később -
újabb fordulatot véve - a kisgazdáknál lett tanácsadó, de feltűnt
MIÉP-rendezvényeken is. Ezt követően az EU-csatlakozás elleni tiltakozásul saját
szervezetet alapított Szabad Magyarországért Mozgalom néven.
A csoport mentesítené Magyarországot „minden külső és belső megszállástól”,
továbbá a Szent Korona tan alapján helyreállítaná „az alkotmányos rendet”.
Takács tagja az „új magyar alkotmány” megalkotását célul kitűző Magyar
Alkotmányossági Műhelynek, és követője az említett Szent Korona tannak, amely
mágikus erőt tulajdonít a koronának, és amely szerint Magyarország államformája
királyság kellene hogy legyen.
* * *
A 28 éves Toroczkai Lászlóra saját bevallása szerint nagy hatással volt
nagyapja, aki a harmincas években csendőr volt, majd a második világháborúban
részt vett a délvidéki és az erdélyi bevonulásban is. Toroczkai a szegedi
piarista gimnáziumban tanult, majd a MIÉP soraiban politizált, ám 2000-ben
szakított a párttal, és egy évvel később alapítója lett a Hatvannégy Vármegye
Ifjúsági Mozgalomnak, amely „Trianon igazságtalanságai” ellen igyekszik küzdeni.
A mozgalmár nemrégiben a Magyar Mérce című szélsőjobboldali lap címoldalán egy
felfegyverzett, símaszkos csoport élén pózolt, a „Gerillacsapat a Délvidékért”
főcím alatt. Később helyreigazítást kért, mondván, a fegyveres szervezkedéséről
szóló fényképes tudósítás valótlan információkon alapul, ugyanis - magyarázta -
a cikk szövegét „Vármegyés a véres úton” című könyvéből idézték.