Készültséget rendeltek el az amerikai haditengerészetnél, az intézkedés
tengeralattjárókat, Aegis típusú cirkálókat és a tengeri blokád ellen bevethető
aknaszedő hajókat érintett. A parancs nem rendelte ki a hajókat a kikötőkből,
csak készenlétbe helyezte őket október elsejére, miközben címlapján a Time
magazin már arról ír, mennyi ideig tartana és mekkora területet érintene egy
Irán elleni támadás. A korlátozott légi akció a szakértők szerint nem számolná
fel, csupán két-három évvel visszavetné az iráni atomprogramot.
Washingtonnak nem csak az atomfegyverkezés miatt vannak aggodalmai Iránnal
szemben. Az 1979-es iszlám forradalom óta a síita állam számos országban
nyújtott támogatást terroristacsoportoknak, a Hezbollah mögötti tevékenységével
pedig, úgy tűnik, a közel-keleti erőviszonyokat is jelentős mértékben
befolyásolni tudja. Számos jel mutat arra, hogy a Hezbollah Irán megbízásából
provokált háborút Izraellel szemben a nyáron, mellyel azt kívánták demonstrálni,
hogy nagy zűrzavart tudnak okozni a térségben. A Hezbollah és Teherán közötti
együttműködés konkrét menete nem ismert, az azonban nem véletlen egybeesés, hogy
a Hezbollah és az Izrael közötti harcokat követően Washington nagyobb hangsúlyt
fektetett az iráni kérdés rendezésére. A diplomáciai erőfeszítések azonban
lassan haladnak: Teheránnak hetekbe telt, hogy választ adjon az ENSZ Biztonsági
Tanácsának hivatalos javaslatára, mely az urándúsítás leállítására szólította
fel az országot, a válasz pedig feltételeket tartalmazott, melyből világos volt,
hogy Iránnak esze ágában sincs visszalépni.