Hetek X. évfolyam, 31. szám, 2006. augusztus 05.

„Jó napot kívánok! Jegyeket, bérleteket ellenőrzésre!” - a jól ismert felszólítást már a Combino első útján nekiszegezték az ellenőrök az utasoknak, akik többnyire Demszky Gábor és a BKV meghívásából utaztak a járaton. Ekkor még mindenki azt hitte, hogy az óriáshernyóval bármikor zavartalanul eljuthat A-ból B-be. Mára viszont bebizonyosodott, hogy aki e villamoson lyukasztja ki a jegyét, lehet, hogy kisebb kalandtúrát kap cserébe. A sorozatos meghibásodások miatt a német járműveket a főpolgármester kérésére még a forgalomból is kivonták a hét elején.

A Combinók kálváriája nem új keletű. A világ leghosszabb villamosai körül már „fogantatásuk” pillanataiban, a 2003-as villamostender idején is jócskán akadt botrány. Amikor a sárga óriáshernyók még csak a jövő távoli víziói voltak, a magyar sajtó azon „értetlenkedett”, hogy a főváros miért pont a legdrágább ajánlatot tevő Siemens céget hozta ki nyertesnek a villamostenderen. A költői kérdésre akkor se kaphattunk választ, mivel a városvezetés „titokban tartott értékelési szempontok” alapján döntött a német cég villamosai mellett. Így a villamoscserére szánt 1997-es összeget 3,4 milliárdról először tizenkettő, majd negyvenegy milliárd forintra srófolták. A „sikeres” pályáztatás után gyorsan kiderült azonban, hogy a „titokban tartott értékelési szempontokat” azért szerencsés lett volna legalább néhány külsős szakemberrel is megosztani. A tendernyertes villamos ugyanis olyan konstrukcióhibáktól szenvedett, amely miatt még a gyártást is le kellett állítani. Példának okáért több európai városban is megrepedezett a kasznija. Az apró gikszer a fővárost szerződésmódosításra kényszerítette, és az eredetileg alumíniumszerkezetű szerelvények helyett acélkasznis kocsikat rendelt a Siemenstől.

De fátylat a múltra, és ugorjunk 2006 márciusára, amikor is a bécsi szerelőüzemből megérkezett az első Combino Budapestre. A ferencvárosi pályaudvarról a kocsiszínbe húzták, és néhány nap pihenés után, április elsején „kiállították” a Moszkva térre. A nagyközönség először itt találkozhatott a világ leghosszabb villamosával. A Siemens-villamos körül nagy volt a felhajtás: a megasztárok dallal, a jelenlevő politikusok pedig szóvirágokkal köszöntötték. Az országgyűlési választások finisében „kampányvillamossá” vált. Demszky Gábor mellett Kóka János és Horváth Csaba második kerületi MSZP-s képviselőjelölt is méltatta a sárga csodát.
A Siemens eredetileg tesztelni szerette volna a prototípust, de a megrendelő nyomására ez elmaradt, így a gyártószalagról nem a nyúzóközpontba, hanem egyből hozzánk érkezett az első modell, tudtuk meg Vitézy Dávidtól. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője szerint a Combinókat gyakorlatilag a budapestieken tesztelik, ilyen típusú villamosok ugyanis sehol a világon nincsenek. A hatósági engedély feltétele viszont az, hogy hatezer kilométert tegyenek vele utasok nélkül.
Új villamosnak új peron dukál. Április közepén megkezdődött a nagykörúti villamosvonal felújítása. Az alacsonypadlós Combinóknak új megállókat építettek, ami könnyebbé teszi a mozgáskorlátozottak és a babakocsis kismamák közlekedését is. A 3,4 milliárd forintos beruházás során öt körúti állomást kiszélesítettek, a vágányokat korszerűsítették, a felsővezetékeket lecserélték. A kivitelezőket sürgette az idő, mindössze ötvenhárom napjuk volt a peronok korszerűsítésére és az új infrastruktúra kialakítására, mivel június 10-én megkezdődött a 2-es metró rekonstrukciója is. Ez a néhány hét azonban kevésnek bizonyult, és a BKV a legkevésbé látványos munkálatokat nemes egyszerűséggel kihagyta, így maradt el a tartósodronyok cseréje, melyeknek elvileg az új felsővezetékeket kellett volna tartaniuk. Az elmulasztott munkákat nem sokáig lehetett a szőnyeg alá söpörni, mivel a megújult körúti villamosvonalon egyből jelentkeztek a problémák. A korábbinál háromszor nehezebb vezetékrendszert a tartósodronyok nem bírták el, a huzalok a kelleténél jobban belógtak a pályára, a felfüggesztések kiengedtek, a régi villamosok áramszedői pedig egymás után adták meg magukat, és széttörve lógtak a kábeleken. A nagykörúti felújítás óta eddig összesen tizenhat alkalommal kényszerültek az utasok pótlóbuszra szállni a felsővezeték meghibásodása miatt. A BKV a sorozatos műszaki hibák miatt a régi áramszedőket és a „gyorsan száguldó” villamosvezetőket hibáztatta, Demszky Gábor pedig vizsgálatot rendelt el.
A botrány július 15-én, a Margit híd villanyoszlopainak kidőlésekor tetőzött. A két oszlop akkor mondta fel a szolgálatot, amikor a korábban kimaradt keresztsodronyokat akarták kicserélni rajtuk. A villámgyorsra tervezett tartósodronycsere előtt viszont elfeledkezetek a huszonnyolc éves oszlopokon korrózióvédelmi és statikai vizsgálatot végezni, így az oszlopok dominóként zuhantak a hídra. Az utasok néhány napra újból a pótlóbuszokra kényszerültek.

A felsővezeték-szakadások nem tettek jót a főpolgármester és a BKV-vezér kapcsolatának sem. A meghibásodások kapcsán Demszky Gábor először „csak” Aba Botond harmincmilliós prémiumának lefaragását helyezte kilátásba, majd többször is kijelentette, hogy a BKV vezérigazgatójával együtt a cég egész menedzsmentjét leváltaná. Czuk Dóra, a főpolgármesteri hivatal sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, hogy a nagykörúti műszaki zavarok felelőseit csak a főváros által elrendelt külső szakértői vizsgálat befejezése után tudják majd megállapítani. A BKV vezetése szintén erre a jelentésre vár, hogy pontosan meg tudják nevezni, kit is terhel a felelősség. Vitézy Dávid szerint a közlekedési vállalat ott követte el a legnagyobb hibát, hogy a felújítás során nem alkalmazott generálkivitelezőt, aki összefogta volna az alvállalkozókat, hanem mindenki azt csinálta, ami eszébe jutott.
Üzemzavar ide, üzemzavar oda, július elsején útnak indult az első Combino, fedélzetén Aba Botonddal, a Demszky családdal, számtalan újságíróval, valamint néhány lelkes BKV-ellenőrrel, akik könyörtelenül követelték a jegyeket és a bérleteket, amíg a főpolgármester a BKV utasítását felülbírálva le nem szállíttatta őket. A közlekedési vállalat az új villamosok üzembe állításától várta a felsővezeték-szakadások megszűnését, ehelyett azonban újabb problémával kellett szembenéznie: az óriáshernyók előszeretettel lerobbannak. A Combinók „fekete hétvégéje” július utolsó szombatján kezdődött, amikor is a Széna téren leállt egy szerelvény, és onnan a szervizbe kellett vontatni. Másnap műszaki hiba miatt öt-hét percre állította meg a forgalmat egy másik Combino, ennek a vezérlési rendszerét kellett újraindítani. Hétfőn pedig a Blaha Lujza téren kellett leszállítani az utasokat az egyik ajtó meghibásodása miatt. Demszky Gábornál ekkor telt be a pohár, és elrendelte az új csodajárgányok kivonását a forgalomból mindaddig, amíg a Siemens szakemberei föl nem tárják, és meg nem szüntetik a hibákat.
Ám a Combinók nemcsak kisebb-nagyobb üzemzavaroktól szenvednek, hanem légkondicionáló híján meg is lehet sülni bennük. Ezt felismerve Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó rendeletek szerint még a lábasjószágokat is csak öt és harminc fok közötti hőmérsékleten lehet szállítani. Márpedig ő negyvenegy fokot mért a bűnös villamoson. A Siemens természetesen kész utólag beszerelni azokat a légkondicionáló berendezéseket, melyeket a városvezetés a megrendeléskor indokolatlannak tartott a sűrű megállók miatt.
A tervek szerint az év végére már huszonnégy Combino áll majd forgalomba, és jövőre mind a negyvenet útnak indítják. Az ötvennégy méteres, egylégterű járművek darabonként nyolcszázhúszmillió forintjába kerültek a BKV-nak.