Papp Levente
Csapás a gazdaságra
Lőttek az idegenforgalomnak

A Hamasz és a Hezbollah terrorszervezetek által gerjesztett közel-keleti fegyveres konfliktusban mindhárom részt vevő félnek, Izraelnek, Libanonnak és a palesztinoknak egyaránt súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenézniük, az emberveszteségekről nem is szólva. A háborús helyzet miatt az egekbe kúszó olajár pedig az egész világgazdaságot sokkolja.

Fotó: AP

A múlt heti G8 konferencia résztvevői a közel-keleti háborúért a terrorizmust és a terrorszervezeteket tették felelőssé. A radikális Hamasz-kormány egzisztálása óta a Nyugatról érkező segélyek elmaradása miatt a Palesztin Hatóság a pénzügyi csőd szélére került. Mintegy 165 ezer alkalmazott március óta nem kap fizetést, köztük az elméletileg legjobban kereső biztonsági erők tagjai sem. A segélyek elmaradása gyakorlatilag a Hamasz Izrael-ellenes politikájának és véres terrorakcióinak az egyenes következménye.
A háborús helyzet miatt még súlyosabbá vált a helyzet Gázában, ahol gyakorlatilag megbénult a gazdaság, a közlekedés és az energiaellátás egyaránt. Izrael segélyszállítmányokkal igyekszik enyhíteni a kritikus helyzetet, amely az erőmű és a repülőtér bombázása után előállt. Vizet, elektromos áramot és üzemanyagot is szállítanak a bajba jutott lakosságnak. Ehud Olmert izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy a támadások ellenére egyáltalán nem céljuk a civil lakosság elpusztítása. Ugyanakkor a Hamasz infrastruktúrájának lerombolása a lakosság életfeltételeit is sújtja, akiknek biztonságuk megőrzése érdekében gyakran otthonaikat is el kellett hagyniuk. Az ENSZ menedékhelyeket és élelmiszert biztosít a menekülőknek: John Ging, az ENSZ gázai operatív igazgatója vezetésével 725 ezer élelmiszercsomagot juttatnak el a közel másfél millió gázainak.
Izrael viszonylag erős gazdaságát több szempontból is megviseli a kétfrontos háború, ami önmagában is nagyon sokba kerül. A Szentföldre látogató zarándokok egymás után mondják vissza a lefoglalt turistautakat. Miután Haifát is belőtte a Hezbollah, Izrael tengerparti szállodái már konganak az ürességtől, pedig a tengerparton most van a főszezon. Rafi Haber, az izraeli hotelszövetség elnöke még bizakodó, ugyanis az USA-ból érkező keresztény zarándokok szeptembertől várhatók, és talán addigra elhallgatnak a fegyverek. Az európai zarándokszezon viszont éppen most kezdődik, de úgy tűnik, hogy ennek egy időre lőttek.
A Szíria és Irán által távirányított Hezbollah által kiprovokált fegyveres konfliktus halálos lehelet a libanoni gazdaság számára. A gazdaság első áldozata az utóbbi időben egyre burjánzó turizmus. Libanon a térség államaihoz képest virágzó gazdasággal és turizmussal rendelkezett, emiatt „a Kelet Svájca” megtisztelő elnevezéssel is illették. Idén az év első öt hónapjában 460 ezer turista látogatta meg, ami csaknem a duplája az előző évi látogatói számnak. A libanoni turisztikai miniszter 2006 év végéig másfél millió turista érkezését tervezte, ami közel két és fél milliárd dolláros bevételt generált volna a közel-keleti államnak. Libanon fő valutaforrása a turizmus, ami a 2005 februárjában meggyilkolt miniszterelnök, Rafik al-Hariri elleni merényletet követően 10 százalékkal csökkent. Főleg gazdag szaúdiak szerettek vásárolni Bejrút elegánsabb üzleteiben, és az idei első félév kecsegtető forgalmakat hozott. A Hezbollahot a legmagasabb szintről kérték fel, hogy „felelősséggel járjon el Libanon nemzeti érdekeit szem előtt tartva”, a Hezbollah azonban inkább a fegyveres konfliktus kiélezésében érdekelt, mintsem a libanoni gazdasági mutatók javulásában. Izrael a Hezbollah infrastruktúráját, épületeit romokba döntötte. A bejrúti reptér és a kikötő bombázása után menekültáradat indult Bejrútból, most már nemcsak a turisták, de a lakosság és a külföldi diplomaták, vendégmunkások is elhagyják a puskaporos hordóvá vált térséget.
A közel-keleti válság azonban nemcsak az érintett országok gazdaságát csapolja meg, az olajárak emelkedése miatt az egész világ „vigyázó szeme” újra a térségre irányult.