Hubert József
Fekete hétvégék szezonja
Az időjárás is felelős a közúti balesetekért

A „fekete hétvége” nem ért véget vasárnap éjfélkor - még a hét elején is a megszokottnál több halálos balesetről számolhattak be a híradások. A szombaton és vasárnap autóba ülő honfitársaink figyelmetlensége 19 ember életét követelte, több mint 80-an csak kisebb-nagyobb sérülés árán úszták meg élve a hétvégi kalandot. A tűzoltókat két nap alatt nem kevesebb, mint 570 esetben riasztották balesethez - ez a szám mintegy 30 százalékkal magasabb a megszokottnál.

Fotó: langlovagok.hu

Az ezredforduló óta évről évre drasztikusan romlik a hazai autósok figyelme a volán mögött - ez a következtetés vonható le a Központi Statisztikai Hivatal baleseti statisztikáját böngészve. Míg 2000-ben „csupán” 22 698 sérült és 1200 halott volt a közúti balesetek mérlege, négy év elteltével ez a szám meghaladta a 28 ezret és az 1300-at. A tendencia az idei év első negyedévében némileg javuló képet mutatott, ám ez júliusban megtorpant. Az elmúlt hétvégén az ország különböző pontjain történtek súlyos balesetek, a hétvége egyenlege 19 halott és mintegy 82 sebesült utazó volt.
„Alapvetően két okra vezethető vissza a hétvégi autósok figyelmetlensége. Egyfelől nyáron sokkal szabadabban kezelik az emberek a KRESZ-t, nem tartják például olyan félelmetesen nagy véteknek azt, ha egy-két üveg sör után mégis az ő kezükbe kerül a slusszkulcs - állítja Bilkei Pál, közlekedés-pszichológus. Emellett - tette hozzá a fenti statisztikákra hivatkozva a szakember - hazánkban sajnos egyre nagyobb teret hódít magának az erőszakos vezetési stílus, egyre többen, egyre többször vállalnak be egy-egy hajmeresztő előzést, hajtanak a vasúti sínre a piros jelzés ellenére, vagy hagyják figyelmen kívül a közlekedési táblákat.
„A másik okot az időjárás változékonyságában kell keresni” - mondta Bilkei. A Közlekedés Tudományi Intézet a Meteorológiai Intézettel karöltve mintegy 15-20 éve kutatja a különböző időjárási jelenségek és a közúti balesetek közötti kapcsolatot. A hirtelen változásokhoz legkevesebb 24 óra alatt képes az ember szervezete alkalmazkodni, így amikor például 10-15 fokot esik a hőmérséklet - mint ezen a hétvégén - a balesetek száma mindig megugrik. „A kutatások egyértelműen azt mutatják: a legnagyobb hatással a különböző időjárási frontok vannak a vezetésre” - magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy nem is a front maga, hanem az azt megelőző néhány nap vagy óra, az úgynevezett prefrontális időszak a kritikus. A hidegfront előtt az autósok vezetési stílusa erőszakosabbá válik: jellemzőek a durva balesetek, melyek egy-egy gyorshajtás vagy felelőtlen előzés következményei. „Ennek a jelenségnek lehettünk szemtanúi az elmúlt napokban, a hétvégén az azt megelőző napokhoz képest jelentősen visszaesett a hőmérséklet” - mutatott rá a pszichológus. Ezzel szemben a meleg frontok „sajátosságának” az elalvásos és a figyelmetlenségből származó balesetek számítanak.
A témát tanulmányozó egyes szakértők azon a véleményen vannak, hogy hazánkban azért magas a balesetek száma, mert az autózásnak nálunk nincs kultúrája. Míg Nyugat-Európában akár a hetedik-nyolcadik generáció is ülhet a volán mögött, Magyarországon ez a szám még jó esetben is csak három-négy. Bilkei Pál ezzel a véleménnyel nem ért egyet. A pszichológus szerint bármilyen hihetetlen is, a vezetési kultúra hiánya messze nem egyenlő az erőszakos vezetési stílussal. Az előbbi a ledudálásokban, volán mögötti idegeskedésben nyilvánul meg, míg az utóbbinak - szélsőséges esetben - halál vagy legalábbis maradandó sérülés a következménye.
Bilkei szerint a rendőrségnek is aktívabban kellene őrködnie az autósok felett. „Az, hogy 18 büntetőpont után veszik csak el a jogosítványt, és hogy az ittas vezetésért például csak 3 pont jár, egész egyszerűen vicc” - fejtette ki véleményét a pszichológus.