Továbbra is pattanásig feszült a helyzet Izraelben, a Gilad Salit tizedes
elrablása nyomán kialakult konfliktus miatt. A katona kiszabadításáért indított
akcióban izraeli repülők, tankok és katonák vonultak be a Gázai övezetbe. A
Hamasz-kormány több miniszterét őrizetbe vették, és az övezet egyetlen erőművét
is működésképtelenné tették. Ehud Olmert és az IDF nem enged a palesztin
zsarolásoknak, több politikus szerint pedig a válság hosszú távon is elhúzódhat.
Ehud Olmert és kormánya visszautasította azt a palesztin ultimátumot, mely
szerint kedd reggel 6 óráig bele kellett volna egyeznie ezer palesztin fogoly
szabadon engedésébe. Az emberrablók azzal fenyegetőztek, hogy különben Salit
tizedes ügyét „lezártnak” tekintik. Ha Izrael nem enged, a továbbiakban
semmilyen információt nem kap az elrabolt katonáról. Iszmail Hanije palesztin
miniszterelnök azonban azt hangsúlyozta: Salitnak nem eshet bántódása, és az
ügyet diplomáciai úton kell megoldani.
Az alagút, amelyen keresztül Salitot elrabolták
Amir Perec izraeli védelmi miniszter figyelmeztette Damaszkuszt, hogy Szíriát
tartja felelősnek a katona sorsáért. „Azt javaslom Asszad elnöknek, aki
megpróbál most szemet hunyni az események felett, hogy nyissa ki a szemét, mert
ő a felelős a helyzetért.” Mint ismeretes, a Hamasz politikai vezetője, Khaled
Meshaal, akit az akció megrendelőjének tartanak, a szíriai fővárosban lelt
menedéket. „Izrael tudja, hogyan érje el a felelősöket, ha Salitnak baja esik” -
tette hozzá Perec. Salit elrablása után néhány nappal figyelmeztetésül izraeli
harci gépek repültek el Asszad elnök nyári rezidenciája felett, amit Szíria
provokációnak nyilvánított. Egyes források szerint mind Abbász elnök, mind
egyiptomi közvetítők megpróbálták már meggyőzni Asszadot - mindeddig eredmény
nélkül -, hogy kérje fel Meshaalt a katona szabadon engedésének elrendelésére.
Az izraeli hadsereg (IDF) nem hajlandó olyan palesztin foglyokat szabadon
engedni, „akiknek kezéhez vér tapad”, vagyis akik terrorcselekményekben vettek
részt. A szabadon engedett foglyok száma kevésbé fontos a foglyok minősítéséhez
képest. Izrael nem óhajt olyan egyezségbe belemenni, ami a jövőre nézve
bátorítást jelenthet a Hamasz és más szélsőséges csoportok számára újabb
emberrabló akciók elkövetésére, és amely Abbász elnök bukását segítené elő. A
védelmi szakemberek már kidolgoztak egy megállapodástervezetet Salit
kiszabadítására. Ennek értelmében a palesztin féltől a rakétatámadások és az
izraeli civilek és katonák elleni támadások, valamint az emberrablások teljes
beszüntetését követelik. Ennek fejében az IDF beszünteti gázai hadműveleteit, de
fenntartja a jogot az önvédelemre és a terrortámadások elhárítására. Az IDF
egyfajta „alvás-egyezményt” is követel Sderot és Gáza között: ha a sderoti
gyerekek nem alhatnak nyugodtan az ágyukban a rakétatámadások miatt, akkor
Izrael is gondoskodik a gázaiak álmatlan éjszakáiról.
A lerombolt gázai erőmű helyreállítása állítólag hat-nyolc hónapba is
beletelhet, így az övezet szinte teljes egészében izraeli áramszolgáltatásra
szorul. A humanitárius válság elkerülése érdekében Izrael részlegesen megnyitott
egy átkelőhelyet, hogy élelmiszerek és egészségügyi szállítmányok érkezhessenek
Gázába. A széles körű katonai hadműveletet Ehud Olmert egyelőre leállította,
hogy megvárják, mire jutnak az egyiptomi közvetítésű tárgyalásokkal. Olmert
ugyanakkor tájékoztatta kabinetjét, hogy a hadsereget arra utasította, hogy
tegyen meg mindent Gilad hazahozása érdekében. „És amikor azt mondom, hogy
mindent, akkor azt értem alatta, hogy mindent” - tette hozzá Olmert. Juval
Diskin izraeli belbiztonsági vezető pedig azt nyilatkozta: „Mély lélegzetet kell
vennünk. A válság hetekig vagy hónapokig is elhúzódhat. Nincs gyors megoldás.”
Cipi Livni és Szergej Lavrov
Mindeközben több ország is bekapcsolódott a krízis megoldásába. A két
tárgyaló fél között Egyiptom vállalta a közvetítő szerepet. A londoni székhelyű,
Al-Hayat című újság egyes forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az egyiptomi
közvetítők találkoztak is Salittal a Gázai övezetben. Egyes források szerint
azonban a kommunikáció követeken és palesztin kisfiúkon keresztül zajlik, akik
hozzák-viszik a két fél közötti üzeneteket. Izraeli források ugyanakkor szintén
azt erősítették meg, hogy a tizedes életben van, és sebesüléseit egy palesztin
orvos látta el.
Mivel Salit francia-izraeli állampolgár, Franciaország is nyomást próbál
gyakorolni az emberrablókra, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig
megbeszéléseket folytatott izraeli kollégájával, Cipi Livnivel (képünkön), és
felszólította a palesztinokat, hogy engedjék el Salitot. Vlagyimir Putyin orosz
elnök Mahmúd Abbásszal tárgyalt, és kijelentette: Oroszország mindent megtesz,
hogy elősegítse a helyzet mielőbbi normalizálódását. Mindezek mellett az ENSZ
közel-keleti követe elítélte Izraelt, amiért polgári épületekre támadott
Gázában, Svájc pedig a genfi egyezmény betartását kérte számon tőle.