Szentpétervár legyen Oroszország új fővárosa Moszkva helyett - javasolják
egyes orosz politikusok. Jelcin elnök idején már elkezdődött a cári idők
rehabilitálása. Először a kétfejű sas került vissza az állami címerre, majd a
zászló változott vörösről fehér-kék-vörösre; újra előkerült a Glinka-zenéjére
írt „Isten őrizd a cárt” kezdetű himnusz, és persze felmerült az is, hogy
Moszkva helyett újra Szentpétervár legyen a főváros.
Moszkva a pravoszláv és a kommunista múlt, Pétervár pedig a nyugati kultúra
jelképe sokak szemében Fotó: AP
Putyin elnöksége óta újból a régi, szovjet himnusz szól, csak a szövegből
vették ki a kommunista fordulatokat. A fővároscsere témája azonban egyre
sűrűbben visszatér. Ez azért sem meglepetés, mert Oroszország politikai elitjét
éppen egy „szentpétervári csapat” alkotja. Viszont 2003-ban, amikor a város
fennállásának 300. évfordulóját ünnepelte, Putyin az egyik sajtótájékoztatón
ellenezte a főváros áthelyezését; Szentpétervárt hivatalosan is inkább amolyan
kulturális fővárosnak tekinti mindenki.
Ennek ellenére a hatalom felső köreiben továbbra is napirenden maradt az az
indítvány, hogy Szentpétervár is ellásson néhány „fővárosi” funkciót: a múlt
évben el is dőlt, hogy az Alkotmánybíróság Moszkvából ideköltözik. Bár a duma
még nem fogadta el az idevágó törvénymódosítást, és a bíróság még a régi helyén
működik, de Szentpétervárott már, úgy tűnik, keresik a megfelelő épületet. Nem
kizárt, hogy ugyanez történik majd a Legfelsőbb Bírósággal is.
Luzskov moszkvai polgármester
A fővároscsere kérdése mögött szemmel láthatóan nem annyira a „történelmi
igazságtétel igénye”, hanem inkább a politikai elit különféle csoportjai közötti
küzdelem húzódik meg. Az egyik ilyen pengeváltás Moszkva polgármesterének, Jurij
Luzskovnak a felvetésével kezdődött, aki szerint egybe kellene olvasztani
Szentpétervárt a leningrádi körzettel, Moszkvát pedig a moszkvai régióval. Erre
válaszul a moszkvai régió kormányzója, Borisz Gromov tábornok (aki
Afganisztánban irányította a szovjet hadtesteket) azt ajánlotta, hogy a
jelenlegi fővárost a rendkívüli túlterheltség, valamint a hatalom összes
szintjének túlzott koncentrációja miatt helyezzék át valahová máshová - még csak
nem is feltétlenül Szentpétervárra. Lehet az valamilyen újonnan épült város is,
mint ahogy létezik erre példa a világban, lásd Brazília vagy Ausztrália. Míg
Luzskov polgármester a költözés túl magas (számításai szerint több mint 5
milliárd dollárt felemésztő) költségeire hivatkozik, Gromov megjegyzi, hogy ha
a szegény Kazahsztán megbirkózott ezzel a feladattal, akkor Oroszország is talál
valahogy megoldást.
A vitába több politikus is beszállt: aktivitásukból feltehető, hogy az ország
vezetői elvben elfogadhatónak tartják a fővárosváltoztatás lehetőségét.
Szentpéterváron kívül Szibéria és az Ural városai merültek fel, lévén, hogy ezek
az ország földrajzi közepén helyezkednek el. Még az elnök politológusa, Gleb
Pavlovszkij is kinyilvánította véleményét: szerinte Novoszibirszk lenne a
legmegfelelőbb hely.
Gromov tábornok
Moszkva „trónfosztását” az üzletemberek is egyre jobban sürgetik; szerintük
ez megoldaná az ottani lakásproblémákat. A jelenlegi lakásárak ugyanis rendkívül
magasak, és tovább nőnek: egy belvárosi lakás ára már elérte az egymillió
dollárt.
A főváros esetleges átköltözésével az elit egy része megszabadulhat vetélytársai
egy részétől. Ezenkívül a történelmi múlt negatív terhei is leszakadnának. Annak
idején I. Péter cár is éppen ezzel a céllal költöztette az ország központját az
általa újonnan épített Szentpétervárra, ami után megkezdődött a patriarchális,
középkori Moszkvai Fejedelemség megújulása. Lenin pedig éppen a cári múlttól
való elszakadás érdekében tette újból Moszkvát fővárossá Szentpétervár helyett.
Nem kizárt, hogy egy hasonló akcióra újból sor kerül; az új főváros státusára
pedig Szentpétervárnak van jelenleg a legtöbb esélye. Amennyiben megtörténne, ez
a kommunista múlttal való végleges szakítást is jelentené, és az ország újabb
Nyugat felé fordulását. Oroszország lakosainak többsége kedvezően reagálna egy
ilyen változásra: Szentpétervárt mindenki szereti.