Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Katasztrófa sújtotta terület
Több százezer baromfit irtottak ki Bács megyében

Egyelőre beláthatatlanok a gazdasági következményei a Bács-Kiskun megyében felbukkant madárinfluenza-fertőzésnek. A megyei állatorvos katasztrófa sújtotta területnek nevezete azt a három települést, ahol eddig összesen félmillió baromfit öltek le, hogy megelőzzék a vírus továbbterjedését. A termelők kára 11-12 milliárd forint.

„Inkább öljék le a mi kacsáinkat is, akkor járnánk a legjobban” - legyint keserűen egy középkorú férfi a bodoglári tanyavilág egyik baromfitelepén. A környéken két órája kezdődött meg az irtás. A panaszkodó gazdához és fiához két szomszéd család is csatlakozott, hogy értelmezzék a kialakult helyzetet. A három tanyán összesen 100 ezer kacsát nevelnek, egyikük a napokban adott volna le 32 ezret 20 millió forint értékben. Ha ők is beleesnek az egy kilométeres körzetbe, és leölik az állataikat, akkor nagyobb esélyük van, hogy kapnak kártérítést. Ha nem, akkor tovább kell etetniük az állatokat, aminek naponta százezres költségei is lehetnek, de mivel nem tudják leadni az állományt, a munkájuknak nem sok értelme van, sőt, végül a baromfitetemeket is nekik kell elszállíttatni, kilónként csaknem negyven forintért.
„Fogalmam sincs, mihez fogok kezdeni, húsz éve baromfitenyésztéssel foglalkozom” - panaszolja egy másik gazda. Az ötvenes éveiben járó Kiss Sándor annak a tanyának a szomszédságában lakik és gazdálkodik, ahol felütötte a fejét a kór, így az ő állományát is likvidálni fogják. Tízezer öthetes és tízezer naposkacsája van, közvetlen kára hatmillió forint lesz.
„Ez a térség katasztrófa sújtotta terület, lényegében csak szerencse kérdése, hogy melyik baromfitelepet kerüli el a madárinfluenza” - jelentette ki Molnár Zoltán, Bács-Kiskun megye főállatorvosa az eset kirobbanásának másnapján, szombaton tartott lakossági fórumon Kiskunmajsán. Mint mondta, nem tudni, hogy a bodoglári tanyára hogyan jutott el a fertőzés. A legvalószínűbb verzió, hogy egy vadmadár fertőzte meg a szabadban tartott baromfikat. Tavaly ősszel ugyan az állategészségügyi hatóság - uniós előírás alapján - elrendelte a zárt helyen történő itatást és etetést, ám a gazdák többségének nem volt pénze az új beruházásra. Igaz - mondják most a helybeliek - , a hatóság is szemet hunyt afölött, hogy az előírást nem tartották be. Ezért is vágta mellbe őket Süth Miklós országos főállatorvos nyilatkozata, mely hangsúlyozza: a kártérítés mértékében döntő tényező lesz, hogy a károsult fedett helyen nevelte-e a baromfikat.
Az említett fórum másnapján, vasárnap beigazolódtak a megyei főállatorvos szavai: a Bodoglártól néhány kilométerre lévő Szankon is találtak fertőzött szárnyasokat. Ott először csak az érintett tanyán és közvetlen környékén végezték el az irtást, a hét közepén azonban az egész településen elpusztítottak minden baromfit. Szintén teljes körű irtást rendeltek el Móricgáton. A három településen csaknem félmillió baromfit irtottak ki, hogy megakadályozzák a kór továbbterjedését.
Kiskunmajsa és térsége egyébként a hazai víziszárnyas-tenyésztés szíve. 20 kilométeres körzetben mintegy 2 millió kacsát és libát nevelnek a gazdák, ami a 4,5 milliós hazai víziszárnyas-állomány csaknem fele. Egyelőre beláthatatlanok a madárinfluenza gazdasági következményei. A gazdák kárát 11-12 milliárdra becsülik, de nehéz helyzetbe juthatnak a feldolgozóüzemek is. Bács-Kiskun és Csongrád megyéből származó szárnyasokat ugyanis a vágóhidak nem vehetnek át, sőt a helyzet rendeződését követően még 60 napig innen származó baromfi nem kerülhet exportra az Európai Unióban. Mint Molnár Zoltán lapunknak elmondta, azt szeretnék elérni, hogy Kiskunmajsa térségét kivéve a szállítási tilalom kerüljön feloldásra olyan módon, hogy megfelelő szabályok betartása mellett legalább belföldi feldolgozásra leadhatók legyenek a szárnyasok. Kérdéses azonban, hogy ez menynyiben segíti a kacsa- és libatenyésztőket, hiszen ezek a szárnyasok jórészt külföldön kerülnek értékesítésre.
Túlnyomórészt exportra termel a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt. is, ahol a hét eleje óta szünetel a munka. Forgács Péter vezérigazgató az ügyben nem kívánt nyilatkozni, de a dolgozóktól úgy tudni, hétfőn azzal küldték őket haza, hogy majd telefonon értesítik őket, ha kell jönni dolgozni. Az üzem mintegy 800 főt foglalkoztat.