Kovács Klára
Újabb csomag érkezik

Talán soha nem gyakoroltak még ennyire összehangolt nyomást a gazdasági élet szereplői a kormányra az államháztartás rendbetételével kapcsolatban. Az "ötletelés" során adóemelések, sőt új adók bevezetése is szóba került.
A lapunknak nyilatkozó Petschnig Mária Zita szerint szükség van ugyan megtakarítási intézkedésekre, ám ennek az életszínvonalra gyakorolt hatása nem mérhető össze a Bokros-csomagéval.

Petschnig Mária Zita Fotó: MTI

Gazdasági kamarák, elemzők, kutatók egyre-másra állnak elő olyan javaslatokkal, melyek hozzájárulhatnak az államháztartási hiány leszorításához és középtávon az euró 2010-es bevezetéséhez. De vajon milyen az államháztartás helyzete? Valóban akkora a veszély, hogy gyors beavatkozásra, egyfajta műtétre van szükség?
- Kétségtelenül fennáll egyfajta veszély. Az új kormánynak egyszerre kell elhárítania egy akut pénzügyi válság lehetőségét, és kell elkezdenie egy hosszú távra szóló reformsorozatot. A probléma gyökere az, hogy már az ötödik éve lényegesen többet költ az állam, mint amennyi bevétele van, a hiányt pedig a külföldi befektetők finanszírozzák. Ám a tartósan magas deficit miatt nő a kockázatuk, türelmük fogytán, így egyre inkább nő a veszélye egy pénzügyi válságnak. Ha a külföldi befektetők végleg és tömegesen megvonnák a bizalmat Magyarországtól, pénzügyi válság lépne fel. Jelentősen meggyengülne a forint árfolyama, zuhanna az állampapírok kereslete, és kikényszerülne a drasztikus kamatemelés. Megugrana az infláció és az államháztartás kamatszolgálata, és mindez kihatna a gazdaság növekedésére is.
Mi lesz az új kormány legfontosabb feladata?
- Az államnak saját magán kell kezdenie a megtakarításokat. Kisebb parlament, kevesebb képviselő, bizottság és minisztérium. Igaz, mindebből nem jön össze sok pénz, ezek inkább demonstratív jellegű lépések lennének. Fájó pont lenne ugyanakkor a társadalom számára - és ez nem úszható meg - a költségvetés bevételi oldalának erősítése.
Azaz?
- Az adóbevételek növelése. Egyetértek azokkal, akik járható útnak tartják a kétkulcsos áfa bevezetését. Még akkor is, ha a 15 százalékos kulcs 20 százalékra való emelése átmenetileg növelné az inflációt, és hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelműeket. Támogatom az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva 20, esetleg 30 százalékra emelését.
A magam részéről helyesnek tartanám, ha a két évre meghirdetett úgynevezett bankadó a későbbiekben is fennmaradna. Érdemes lenne megfontolni az árfolyam-nyereségadó bevezetését is. Meggondolandó, hogy minden ingatlanra kiterjedjen az ingatlanadó, amit az önkormányzatok az iparűzési adó helyett szednének be. A napokban szó esett az úgynevezett vizit-, illetve receptdíjról is, de ezek nem nagy horderejű tételek, az egészségügy finanszírozási reformjáról kellene valójában beszélni.
Ezek és hasonló intézkedések várhatóan érdeksérelmeket és ellenállást váltanak majd ki a társadalom egyes rétegeiben. Ezért felmerül a kérdés: van akkora külső-belső nyomás az alakulófélben levő kormányon, hogy bevállalják a népszerűtlen lépéseket?
- Hihetetlenül erős a külső kényszer. Elsősorban a már említett akut pénzügyi válság elhárítása miatt, de említhetnénk az uniós forrásokhoz való hozzáférést is. Az új kormánynak szeptember elsejéig be kell nyújtania egy meggyőző konvergenciaprogramot. Ha ezt nem tenné meg, vagy Brüsszel nem fogadná el, akkor - ahogy már korábban is jelezték - megnehezítik vagy zárolják a felzárkózásunkat szolgáló támogatások folyósítását. Ez megengedhetetlen. 2007 és 2013 között 1000 milliárd forint feletti összegről lenne szó. De az uniós forrásoktól függetlenül is rendbe kell tenni a költségvetést, a saját érdekeink miatt. Ma erre sokkal jobbak a kilátások, mivel meggyőző fölényt szerzett a koalíció, az ellenzéki pártok is a költségvetés rendbetételéről beszéltek a kampány során, ezért remélhető e tekintetben a konszenzus.
Valóban van konszenzus? Orbán Viktor május 1-jén a Várban azt mondta, hogy "ne engedjük, hogy a rossz kormányzás árát velünk fizettesse meg a kormány". Egyfajta polgári engedetlenségre buzdított, holott ő is tudhatja, milyen állapotban van a költségvetés, és milyen lépések szükségesek. Nem kizárt, hogy emiatt a Fidesz-táborban nagyobb lesz a feszültség és az ellenállás a várható intézkedések miatt.
- Ez rendkívül felelőtlen megnyilvánulás volt Orbán részéről, ami elsősorban nem kormányellenes, hanem meggyőződésem szerint magyarságellenes volt. A társadalom sikeres jövőjét ássa alá mindaz, aki ellenáll az akut válság elhárítását, illetve a strukturális reformok végrehajtását szolgáló intézkedéseknek.
Nézzük ezt más oldalról. Valóban nincsen igaza Orbán Viktornak? Ha jobban belegondolunk, végül is tényleg az előző kormány hibás gazdaságpolitikája miatt tartunk itt, ahol vagyunk, nem?
- Ennek az állításnak csak a fele igaz. A kialakult helyzetért, az elmaradt államháztartási reformokért az előző kormányok mind felelősek. Az államháztartási kisiklás a Fidesz által benyújtott kétéves költségvetéssel kezdődött, majd Medgyessy Péter száznapos programja adta végzetes lökést, s azóta sem tudunk helyreállni.
Visszatérve a várható intézkedésekhez: milyen mértékben érinthetik ezek az életszínvonalunkat? Magyarán, újabb Bokros-csomagra kell számítanunk?
- Nem, erről szó sincs. A gazdaság jól működik, az államháztartást kell rendbe tenni. Azt ma még nem lehet megmondani, hogy az egyes társadalmi rétegeket milyen mértékben érintik majd a takarékossági intézkedések, hiszen nem ismerjük még magát a "csomagot". A reálbér növekedési ütemének mérséklésére és nem a visszaesésére kell számítanunk. Tavaly és az idén az első két hónapban is 6 százalék körüli mértékben nőttek a reálbérek. Valószínű, az idén ez nem folytatódik, de csökkenés biztos nem lesz, mint a Bokros-csomag idején, amikor két éven keresztül összesen 17 százalékkal zuhantak a reálkeresetek.