Ha az egészségügyben elmaradnak az érdemi változások vagy leáll az oktatási
reform, a szabaddemokratákat nem érdekli többé a koalíció - egyes anonim
SZDSZ-es informátorok szerint Kuncze Gábor így látja a liberálisok
"minimumprogramjának" fontosságát. A pártelnök egyes híradások szerint azt is
kijelentette: a magyar demokrácia van annyira érett, hogy adott esetben a
kormány külső támogatással, kisebbségben kormányozzon.
Kuncze Gábor szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt: az oktatás és az
agrárium területén gyakorlatilag egyetértés van a koalíciós tárgyalásokat
folytató pártok között.
Az SZDSZ elnöke azonban arról is szót ejtett, hogy az egészségügy és a követendő
gazdaságpolitika kérdéskörében nem teljes a harmónia a tárgyaló felek között.
Nos, az SZDSZ szénája a jelek szerint állhatna jobban is. Sajtóértesülések
szerint a közeljövőben nem várható az egészségügyben a több biztosítós modell
bevezetése. A hírek szerint a liberális párt azzal a feltétellel adhatja a
következő Gyurcsány-kormány egészségügyi miniszterét, hogy egyelőre lemond a
hazai egészségügy ilyen típusú megreformálásáról. A szabaddemokraták háza táján
kacsának minősítették azt a híresztelést is, miszerint az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárat a szocialisták zrt.-vé alakítanák.
A Magyar Bálint által előterjesztett négyéves programot - kisebb módosításokkal
ugyan, de - most már mindkét párt magáénak vallja. Igaz, személyi kérdésekben
kemény viták várhatóak. Egyes értesülések szerint Magyar Bálint kemény
lobbizásba kezdett, hogy a tárcát megtarthassa. A szocialisták Hiller Istvánt
látnák szívesen az oktatásügy élén, a miniszterelnök-jelöltek vitájában
Gyurcsány Ferenc néhány hete még úgy nyilatkozott: itt az ideje, hogy nyolc év
liberális vezetés után a baloldal is megmutassa, mire képes ennek a tárcának az
élén.
Kuncze, aki a következő négy évben továbbra is pártja frakcióvezetőjeként fog
tevékenykedni, optimista a jövőt illetően. Bár a hét elején a jobboldali sajtó
még arról cikkezett: a liberális pártnál "elszakadhat a cérna", a pártelnök most
úgy ítélte meg, hogy bár egyes területeken - így az önkormányzat terén is -
további egyeztetésekre lehet szükség, a fő irányvonalat tekintve nincsenek
viták. "A mi felfogásunk szerint május 28-áig kell odáig eljutni, hogy ezekben a
kérdésekben is a szükséges döntések már megszülessenek" - mondta.
A még hivatalban levő kormány egy másik - sok szakértő szerint - reformra
szoruló területen is fontos döntést hozott. Várhatóan fél éven belül tőzsdére
viszik az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. 20-40 százalék közötti kisebbségi
részvénycsomagját. Kóka János az új autópálya-finanszírozási modellről elmondta:
az ÁAK a számítások szerint még az idén kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel
mintegy 1,9 milliárd eurós forrást von be.
Így magántőke bevonásával épülhet meg többek között két híd, illetve az M3-as és
az M7-es autópálya egyes szakaszai. Az ÁAK-nak a tranzakciók után joga lesz a
szükséges közbeszerzések kiírására, az utak megtervezésére, finanszírozására,
üzemeltetésére és hasznosítására. A szerződés hetvenöt éves élettartamát
Felsmann Balázs, a GKM vagyongazdálkodási főosztályának vezetője azzal
indokolta, hogy annak célszerű meghaladnia a gyorsforgalmi utak ötvenéves
várható élettartamát, hogy az állammal szerződő félnek az alatt egy teljes körű
felújítást is el kelljen végeznie. Így a teljes üzemeltetési kockázatot a
társaság viseli - tette még hozzá.
A kormány reményei szerint ez a megoldás az Európai Uniónak is megfelel. A "sztrádatrükk"
néven elhíresült korábbi elképzelést Brüsszel fenntartásokkal kezelte. Ezen terv
szerint kötvénykibocsátással magánpénzből, de állami garanciavállalással
finanszírozták volna a cég működését.
A szakértők szerint meglehetősen "átlátszó" trükk segítségével a kormány azt
szerette volna elérni, hogy az ÁAK-t az európai statisztikai rendszer büdzsén
kívülinek tekintse, így az oda vándorló adóforintok nem növelték volna a
költségvetés hiányát.