A kormány az április 25-én elrendelt árvízi veszélyhelyzet feloldásáról
döntött a héten. A pontos kárbecslés és az újjáépítés ezután fog megkezdődni. De
már most látható, hogy csak a mezőgazdaságot legalább 20-30 milliárd forint kár
érte.
Fotó: AP
Batiz András kormányszóvivő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Tisza, a
Zagyva, a Hármas-Körös és a Maros összesen 710 kilométeres szakaszán szűnik meg
a rendkívüli készültség. Az Országos Műszaki Irányító Törzs tájékoztatása
szerint jelenleg a figyelőszolgálat működtetése mellett a munkák zömét már az
ideiglenes védművek - elsősorban a magasítást szolgáló nyúlgátak - bontása teszi
ki. A töltésrézsűre kirakódott uszadék és szemét eltávolítását is végzik, ezek
összes mennyisége meghaladja a 30 ezer köbmétert.
Az év eleje óta belvízvédelemre 3,5, míg árvízvédelemre 15,2 milliárd forintot
fordított a vízügy. A védvonalakban és az épületekben keletkezett károkról a
jövő hét elején ad előzetes jelentést a tárca a kormánynak. Reich Gyula, az
Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője a Heteknek elmondta, hogy a felmérés
azért nehéz, mert a kritikus szakaszok jelentős részén még víz van, például
Csongrád mellett még mindig harmadfokú a készültség. A Köröszúgban tönkrement
négy töltésrész helyreállítási költségét is csak akkor tudják pontosan
megmondani, ha elkészül a műszaki felmérés és a terv.
Kunszentmártonban már megkezdték a kárfelmérést. Három szakaszon kell
megjavítani a gátat, amely várhatóan kétmilliárd forintba kerül. Továbbá 34
ingatlant részben, 23-at pedig teljes egészében kisajátítanak, mert túl közel
vannak a töltéshez. Ez várhatóan 400 millió forintjába kerül majd az
önkormányzatnak.
Batiz András szerint nehéz megbecsülni, hogy hány embert érinthet a
kártalanítás, de nagyjából néhány ezer főről lehet szó. A biztosított lakossági
ingatlanokban több száz millió forint kár keletkezett. Ipari ingatlanokat is
érintett az áradás, az Allianz Hungária Rt-nek két olyan ügyfele is van, akik
egyenként több mint 100 millió forint kifűzetésére számítanak. Nem lehet
pontosan tudni, hogy milyen mértékben károsodtak azok az ingatlanok, amelyek az
árterületeken helyezkednek el. Ilyenek találhatók többek között a Dunakanyarban,
Budapest területén és Baja környékén is. A mezőgazdasági területeket ért kárra
általában nem kötnek biztosítást, ráadásul a belvízzel sújtott területek gazdáit
hátrányosan érintette, hogy az uniós rendszerben elesnek a területalapú
támogatástól, ha külső ok miatt is, de meghiúsul a mezőgazdasági tevékenység.
Ezen a kormány úgy változtatott, hogy földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter engedélyezte: a bajba jutottak vis maior bejelentéssel élhetnek, ha a
támogatási kérelemben foglaltakat árvíz vagy belvíz következtében nem tudják
teljesíteni. Jelenleg még mindig több mint 80 hektárnyi területet borít belvíz.
A mezőgazdaságot ért kár mértéke így csak becsülhető, de elérheti a 20-30
milliárd forintot is. A belvíz miatt eddig már 100 ezer hektáron pusztult ki a
vetés, és további 200 ezer hektáron nem tudnak a gazdák vetni a talaj
víztelítettsége miatt.
A kitelepítettek száma 419-re csökkent, ebből csak 10 azoknak a száma, akik a
Tisza vagy valamelyik mellékfolyója mentén élnek. A Dunakanyarban még mindig 200
helybeli kénytelen máshol tölteni az éjszakát. Ez a szám azért olyan magas, mert
az érintett két szociális otthonba csak a falak kiszáradása után költözhetnek
vissza a lakók. A belvíz miatt 242, többnyire egyébként is nehéz szociális
körülmények között élő ember kitelepítése vált szükségessé - mondta el lapunknak
Reich Gyula.
A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy május 19-én - a "köszönet napján" - a
kormány elismeréseket ad át és köszönetet mond mindenkinek, aki segítette a
védekezést az árvíz idején. Budapesten, Szegeden és Szolnokon pedig utcabált is
tartanak.