Sebestyén István
Orbán-Semjén: 0-1

A Fidesz "farvizén" újra parlamentbe jutott Kereszténydemokrata Néppárt máris elérte első jelentősebb politikai sikerét. Orbán Viktor szándékával szemben előbb külön képviselőcsoportot alakított, majd megakadályozta, hogy a Fidesz elnöke egy személyben dirigálja a két frakció munkáját összehangoló Magyar Szolidaritás Szövetségét. A KDNP célja egyértelműen az újjászerveződés - ehhez pedig elengedhetetlen az önállósodás.

Fotó: Vörös Szilárd

A külön KDNP-frakció kétségtelenül jelentős előnyökkel jár - elsősorban persze a kereszténydemokraták számára. Semjén Zsolt pártelnök nem véletlenül vetette fel már a választási kampányban - Orbán ellenvéleménye dacára is - az önálló képviselőcsoport megalakításának ötletét. Ezzel ugyanis a Fidesztől független anyagi bázist teremthetnek (az Országgyűlés kasszájából évi több mint 150 millió forint jut majd frakciójuk működtetésére, pártalapítványuk pedig külön költségvetési támogatást kap); függetlenül kommunikálhatnak; és a párt - célként megfogalmazott - újjáépítéséhez szükséges önállóságra is szert tehetnek. Az általa szorgalmazott jobboldali egység megőrzése érdekében Orbánnak annyit sikerült elérnie Semjénnel szemben, hogy Magyar Szolidaritás Szövetsége fantázianévvel létrehozott egy újabb jobboldali kreációt, amely a két frakció közös munkáját koordinálná.

Az eredeti tervekkel szemben azonban ezt nem egy személyben a Fidesz elnöke irányítja. A frakciószövetség vezető testülete ugyanis - Orbán korábbi nyilatkozata alapján - a két frakcióvezetőből (Navracsics Tibor, illetve Semjén Zsolt), valamint a frakciószövetségi elnökből és a társelnökből (Orbán, illetve szintén Semjén) áll. A Fidesz elnökének megfogalmazása szerint a frakcióvezető irányítaná a "hadakat a parlament üléstermében", feladata lenne a frakció nyilvánosság előtti munkájának a szervezése, illetve koordinálná az ehhez szükséges szakmai munkát. Ami ezen túl van, az tartozna a frakciószövetség elnökéhez és társelnökéhez. Ezek lényegében a frakciószövetség legfontosabb szervezetirányítási döntései, mint például a hivatalvezetők kinevezése és a bizottsági helyek elosztása.
Navracsics Tibor (képünkön), a Fidesznek a héten megválasztott frakcióvezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy pártja szempontjából nem lát különösebb problémát abban, hogy a KDNP külön frakciót alakított. Mint mondta, a közös frakciószövetségben "konszenzusról és közmegegyezésről van szó", és folyamatosan egyeztetnek majd a közös országgyűlési munkáról. "Az >>egy a tábor, egy a zászló<< elve mindig is azt jelentette, hogy a Fidesznek nyolc társszervezete van a szövetségen belül is, és a KDNP nincsen a falakon kívül, ezért az, hogy a Parlamentben három jobboldali párt is külön frakcióban dolgozik majd, nem jelenti az elmélet halálát" - jelentette ki Navracsics.

Lukács Tamás, a KDNP szóvivője szerint a külön frakció megalapításával nem történt egyéb, mint a közösen szerzett mandátumok megosztása. "A különbözőség nem megosztottságot jelent. Olyan ez, mint a házasságban a férfi és a nő kapcsolata: vannak köztük különbségek, de egyik sem lehet a másik nélkül. Vagy lehetne a frakciószövetséget egy többszólamú zeneműhöz is hasonlítani, amelyben vannak különbözőségek, de együtt jól szól" - magyarázta a szóvivő a Heteknek. Arra a kérdésre, hogy miért nem engedték, hogy Orbán legyen a "karmester", Lukács Tamás elmondta: fel sem merült, hogy a Fidesz elnöke egyedül irányítsa a két frakció munkáját, legalábbis a frakciótagok elé ilyen ötlet nem került. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a KDNP önállósodása nem veszélyezteti a jobboldal egységét, ezt Orbán is belátta, ezért nem ellenezte a kereszténydemokraták szándékát.
Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója azonban lapunknak nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a kampány során és a választások után is többször kifejezte, hogy jobban szeretné egy frakcióban tudni a Fidesz-KDNP-színekben mandátumot szerző képviselőket. Miután ebben a kérdésben visszakozott, felmerült a frakciószövetség ötlete, amelynek az eredeti tervek szerint ő lett volna az egyszemélyi vezetője - ám ebben az esetben is meghátrálásra kényszerült, beemelve maga mellé társelnöknek Semjén Zsoltot. "Ez egyértelműen a Fidesz, pontosabban Orbán kudarcát jelenti, hiszen ő hirdette meg az >>egy a tábor, egy a zászló<< stratégiát, amellyel most első számú szövetségese egyértelműen szembehelyezkedik. A fideszes és kereszténydemokrata politikusok által is példaként emlegetett német CDU-CSU-szövetség ráadásul gyenge hivatkozási alap, hiszen a két német párt egy politikai alakulatnak tekinthető, és közös frakcióban is ülnek" - magyarázta a politikai elemző.
Kérdés, hogy vajon Orbán miért nem tudta érvényesíteni akaratát Semjénnel szemben? Somogyi Zoltán szerint egyrészt figyelembe kell venni, hogy Orbán egy megrendítő - és az ő felelősségét is felvető - választási vereség után áll, és ebben a helyzetben hiba lenne részéről a szövetségeseket magára haragítani. Másrészt a KDNP akár Orbán jóváhagyása nélkül is megalakíthatta volna külön frakcióját - ami nyilvánvalóan a rosszabbik verzió lett volna, legalábbis a Fidesz szempontjából. A Political Capital vezetője szerint érdekes vonatkozása a frakciószövetség létrehozásának, hogy ezzel a társelnök Semjén Zsoltnak elvileg lehetősége nyílik beleszólni a Fidesz-frakció döntéshozatali mechanizmusába, legyen szó stratégiai vagy akár anyagi jellegű kérdésekről. Ezzel szemben viszont Orbánnak csökkent a ráhatása a különszakadt KDNP- frakcióra.