George W. Bush nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok akár nukleáris
fegyvereket is bevessen Irán megfékezésére. Elemzők szerint egy Irán elleni
támadás azonban drámai következményekkel járhat világszerte. A teheráni
fenyegetések szerint több tízezer öngyilkos merénylő áll készenlétben, hogy
amerikai, izraeli és brit érdekeltségek ellen hajtson végre "mártírakciót". Egy
konfliktus esetén az olajárak akár meg is duplázódhatnak, ami számos országban -
köztük Magyarországon is - gazdasági összeomlást idézhetne elő.
Katonai parádé Teheránban Fotók: AP
Joe Lieberman amerikai szenátor (képünkön), aki a héten a pészachi ünnepek
alkalmából érkezett Izraelbe, kijelentette, hogy az Egyesült Államok tanult
Oszama bin Laden és Adolf Hitler eseteiből. A szenátor úgy véli, hogy Mahmúd
Ahmadinezsád iráni elnöknek az Egyesült Államokra, illetve Izraelre vonatkozó
kijelentéseit nagyon komolyan kell venni. Lieberman szerint az Egyesült Államok
valószínűleg képtelen az iráni nukleáris program teljes megsemmisítésére, de
utolsó lehetőségként megkísérelheti "a program egyes elemeinek a kiiktatását",
mellyel lelassíthatná Irán atomfegyverkezését.
A volt demokrata elnökjelölt a Jerusalem Postnak elmondta, hogy a kongresszus
nem fűz nagy reményeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának gazdasági, illetve
diplomáciai lépéseihez. Kudarcuk esetén az ENSZ keretein kívül próbálnának meg
létrehozni egy gazdasági koalíciót azokkal az országokkal, amelyek hajlandók
komoly szankciókat bevezetni Irán megfékezésére. Ha ez sem hozna eredményt,
akkor csak két lehetőség maradna: az egyik az iráni reformista és ellenzéki
mozgalmak támogatásának megerősítése, a másik pedig a katonai beavatkozás lenne.
Lieberman szerint a katonai lépés az utolsó, de reális lehetőség.
A szenátor - más amerikai politikusokhoz és elemzőkhöz hasonlóan - úgy véli,
hogy a katonai akció során nem egy nagyszabású szárazföldi hadműveletre kerülne
sor, hanem inkább az atomprogram egyes elemeire mérnének csapást, leginkább a
levegőből, melyet a szárazföldről fedeznének. Lieberman úgy gondolja, hogy
egyedül egy olyan jellegű katonai bevetés lenne elfogadható és igazolható,
amelynek a célja a folyamatok lelassítása. A szenátor elmondta, hogy nem tud
konkrét háborús tervekről, és nem gondolná, hogy bárki az Irán elleni katonai
akcióra vágyna, de az amerikai kormány komolyan foglalkozik a lehetséges
lépésekkel. Mint arról korábban beszámoltunk, április elején a brit védelmi
minisztériumban magas szintű egyeztetést tartottak az Irán elleni támadási
tervekről, egy amerikai újságíró, Seymour Hersh pedig a Pentagonra hivatkozva
arról írt, hogy az atomlétesítmények ellen korlátozott hatóerejű, úgynevezett
bunkerromboló nukleáris bombákat is bevetnének. A Reuters tudósítása szerint
ennek lehetőségét április 18-án egy washingtoni sajtótájékoztatón George W. Bush
amerikai elnök sem zárta ki.
Egyes elemzők szerint azonban egy Iránt ért támadás esetén öngyilkos merényletek
sorozata indulna világszerte amerikai és izraeli képviseletek ellen, támadások
érnék az Irakban állomásozó amerikai erőket, valamint az olajárak az égig
szöknének. A legvalószínűbb célpontoknak a térségben található amerikai
érdekeltségeket tartják, de Meir Javendanfar iráni-izraeli elemző szerint az
Európában található amerikai érdekeltségek is veszélybe kerülnének. Támadási
felületek lennének a Perzsa-öbölben található szállító hajók és olajtartályok,
ami igen megnehezítené az olaj szállítását. A világ kőolaj-felhasználásának 25
százaléka a Perzsa-öblön és a Hormuz-szoroson halad keresztül. Javendanfar úgy
véli, hogy ha Irán elsüllyeszt egy hajót a szorosban, akkor öt napba telne, hogy
helyre álljon a rend, feltéve, hogy Irán nem lövi folyamatosan a hajókat. Ez
azonban az olajárak jelentős emelkedésével járna. Már a támadási hírek hatására
70 dollár fölé emelkedett az olaj hordónkénti ára, de egy tényleges konfliktus
nyomán szakértők 100-150 dolláros szintet is elképzelhetőnek tartanak.
A brit The Sunday Times úgy értesült, hogy 40 ezer öngyilkos merénylő áll
készenlétben egy esetleges támadás esetén. A londoni lap szerint Hasszán Abbászi,
az Iráni Forradalmi Gárda egyik vezetője beszédében kijelentette, hogy
huszonkilenc nyugati célpontot azonosítottak, és készen állnak, hogy amerikai és
angol "érzékeny pontokat" támadjanak meg.
Javendanfar nem biztos a számadatok hitelességében, ám abban igen, hogy a
szándék megvan, és leszögezte, hogy Izrael mindenképp célponttá válhat, akár
részt vesz a katonai hadműveletekben, akár nem. (Amikor Mahmúd Ahmadinezsád
tavaly novemberben a "Cionizmus nélküli világ" elnevezésű teheráni egyetemi
konferencián Izrael eltörléséről beszélt, egyetlen nap alatt háromszáz önkéntes
jelentkezett "mártírakcióra" a forradalmi gárdistáknál. Teheráni tudósítások
szerint Irán a libanoni, palesztin és szíriai terrorszervezetek anyagi
támogatása mellett az utóbbi években 45 ezer önkéntest képzett ki öngyilkos
merényletek elkövetésére. ( Hetek, 2005. november 4.)
Izrael hivatalosan továbbra is a diplomáciai erőfeszítéseket támogatja, de
légiereje felkészült egy lehetséges támadásra az iráni atomlétesítmények ellen.
A március végi választásokon nagy meglepetésre negyedik helyen végzett
jobboldali párt, a Hazánk Izrael (Israel Beiteinu) elnöke szerint Izrael nem
bízhatja sem Európára, sem az Egyesült Államokra a nemzet biztonságát. Avigdor
Lieberman szerint Izraelnek képesnek kell lennie arra, hogy ha szükséges, akár
másoktól függetlenül is harcoljon a létezéséért.
Az iráni kérdés a jövő héten kerül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, konszenzus
azonban Oroszország és Kína ellenállása miatt aligha várható.