Hechs László
A terrorhoz is pénz kell
Irán 50 millió dollárt adományoz a Palesztin Hatóságnak - jelentette be Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter a Teheránban megrendezett anticionista-antiszemita konferencián. Korábban az Arab Liga és Moszkva is jelezte, hogy pénzügyi segítségben részesíti az Iszmail Hanije vezette Hamasz-kormányt. A segély a Palesztin Hatóság pénzügyi nehézségein óhajtott enyhíteni. Az Európai Unió az Egyesült Államokat, Kanadát és Izraelt követve felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak juttatandó rendszeres segélyeket.
Condoleezza Rice Fotók: APAz Európai Unió a félévenként nyújtott több mint félmilliárd euró segéllyel a Palesztin Hatóság legnagyobb pénzügyi támogatójának számított. A fenti államok a segélyek beszüntetésével egyidejűleg minden kapcsolatot megszakítottak a nemrégiben beiktatott Hamasz-kormánnyal. A döntés oka, hogy a Hamasz nem teljesítette a nemzetközi kvartett előzetes feltételeit. Nem ismerte el Izrael Állam létezési jogát, nem volt hajlandó felhagyni a terrorral, és nem fogadta el a Palesztin Hatóságnak az Izraellel korábban megkötött megállapodásait, mivel azok a szervezetek alapvető stratégiai célkitűzéseivel ellentétesek.
A Palesztin Hatóságot súlyosan érintették a döntések. Az új kormány ugyanis teljesen kisöpörve, üresen vette át a kasszát. Ráadásul Abbászék jelentős adósságot halmoztak fel. A Palesztin Hatóság - többek között - nem tudta kifizetni 150 ezer alkalmazottjának havi illetményét, amelyből a 3,8 milliót számláló palesztin lakosság közel egyharmada él. A Palesztin Beruházási Alap még rendelkezik 250 millió dollár készpénzzel, ám azt Abbász hivatala nem hajlandó a Hamasz pénzügyminisztériumának átadni. A hétfői EU-határozatot a palesztin népre mért igazságtalan és aránytalan kollektív büntetetésnek nevezte Gázi Hamed, a Hamasz szóvivője, pedig - állítása szerint - a palesztin nép a Hamasz megválasztásával demokratikus jogait gyakorolta.
A pénzügyi támogatás a Palesztin Hatóságnak egyáltalán nem jár alanyi jogon, és nem jelenti a palesztin lakosság megbüntetését sem. Különösen, hogy a fenti államok és az EU különböző nem kormányzati csatornákon át, valamint az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNRWA) a közreműködésével, a Hamasz-kormányzat kiiktatásával juttatják el a palesztin népnek nyújtott humanitárius segélyeket. Az Egyesült Államok ebben az évben 300 millió dolláros pénzügyi segélyt adományoz, amely szintén a Palesztin Hatóság megkerülésével, nem kormányzati szervezetek közvetítésével jut el a palesztinokhoz. Ez is jelzi, hogy a korlátozó rendelkezés oka nem az, hogy a palesztin nép a választással demokratikus jogát gyakorolta - sokkal inkább, hogy a nemzetközi közösség nem támogathatja a Hamasz terrorkormányát, amely az ENSZ egyik tagállamát megsemmisítéssel fenyegeti, és a nemzetközi közösség előírásait semmibe veszi.
A döntések nyomán ritkulni látszik a zavarodottságnak az a köde, amely a Hamasz választási győzelmét követően ereszkedett le. Az iszlamista terrorcsoport sikere a politikai élet minden szereplőjét, ideértve magát a Hamaszt is, felkészületlenül érte. Az izraeli kormány többször is változtatott a Palesztin Hatóságnak visszatérítendő adó- és vámjövedelmek tárgyában. Cippi Livni külügyminiszter Abbászt jelentéktelen tényezőnek nevezte, miközben Simon Peresz találkozott vele. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a Hamaszt terrorszervezetként tartja számon, ám bírálat nélkül hagyta Putyinnak a Hamasz vezetőinek szóló moszkvai meghívását. Oroszország katonai tanácsadókat küldött a Gázai övezetbe, és helikopterek, valamint páncélozott harci járművek szállításáról állapodott meg a palesztin vezetéssel. A Khaled Masal vezette Hamasz küldöttséget Lavrov külügyminiszter Moszkvában fogadta, és a kapcsolatok további fenntartásáról állapodtak meg. Sőt Lavrovék pénzügyileg is támogatják Hanije kormányát. Pedig mindez ellentmond a kvartett 2003-ban elfogadott Útitervének, amely a Palesztin Hatóság elsőrendű kötelezettségeként a terrorszervezetek, elsősorban a Hamasz felszámolását írja elő.
A Hamasz változatlanul kiáll eredeti stratégiája mellett. Ebben segítségére lehet a Szaúd-Arábiából, Kuvaitból és az Egyesült Arab Emírségekből megígért, de idáig meg nem kapott 80 millió dollár, a teheráni, a moszkvai támogatás és a Pekingben egyelőre még cáfolt kínai kapcsolat. Mindez lehetővé teszi, hogy a Hamasz időt nyerjen és megerősödjön. Valószínűsíthetően az egyoldalú tűzszünetet választja, de nem fogadja el a nemzetközi közösség feltételeit. Tartózkodik a terrortól, és a jövőre vár. Izraelnek jól jöhet az azonnali nyugalom, még akkor is, ha tudja: eközben csendben iráni pénz és orosz fegyverek is behatolnak a területekre.
