Hetek - X. évfolyam, 16. szám, 2006. április 21

hírportál:
"Kokárdáért ütött a zsidó
2006.03.18. 16:20:37
Gyurcsány Ferenc magyar(országi) miniszterelnöknek a Nemzeti Múzeum előtt elmondott március 15-ei beszéde alatt összetűzés alakult ki néhány ballib és néhány jobb érzésű ember közt. Egy 13 éves igazhitű honleány, Könnyű Alexandra kokárdáját próbálta leszakítani egy 30-as zsidó. A bátor zsidó ütésétől vérezni kezdett a kislány szája, mire a raszszista antimagyar sajátos fintorral reagált. A magyar nép pedig tolerált."

Könnyű Károly, a kislány édesapja: Háttal álltam, mikor történt, és csak annyit láttam, hogy az a barna bőrkabátos, Dávid-csillagos curikkol hátra. És a kislányom szája már tiszta vér volt.
De ne haragudjon, még a hír tévés videón sem látszik ebből semmi.
- Márpedig biztos is, hogy így volt, én nem vagyok hazudós kommunista. Pedig vérzett neki, én tettem utána még a papír zsebkendőt oda, de akkor már kimentünk a tömegből.
Hova mentek onnan?
- A MIÉP-gyűlésre.
Ha ez így történt, miért nem hívtak rendőrt vagy orvost?
- Mert nem volt, nem láttam a környéken egy rendőrt sem, meg nem akartunk lemaradni a másik gyűlésről. Szóval egy néni adott még zsebkendőt, hogy a vérzése elálljon, már meggyógyult a seb, de még lehet látni.
Úgy tudom, ahogy a miniszterelnök úr beszélni kezdett, önök fújoltak és szidni kezdték. Megpróbálták beléjük fojtani a szót. Később többen, így F. Balázs is csendesítette önöket, majd őt elkezdték zsidózni, s azt mondták, a Dunában a helyed, mint a többinek.
- Uram, becsület szavamra mondom, én zsidógyűlölő egyáltalán, de egyáltalán nem vagyok. Nekem nagyon sok zsidó barátom van, a Fischerék is Debrecenből, na jó, de most erre nem akarok kitérni. Zsidó csillagot egyáltalán nem láttam a nyakában, egyáltalán. Én minden esetben csak kommunistagyűlölő elvet vallok.
Önök voltak annak idején a hídfoglalásnál is?
- Így van, így van.
A zsidó zászlót is önök égették a Tilos Rádió előtt a múltkorában?
- Hát én nem is ismerem azt, illetve ott álltam mellette, amikor égett, de nem én gyújtottam meg. Szóval ott voltunk, persze, hogy ott voltunk. De én ott sem pontosan a zsidó zászlóra mentem, hanem a tilos rádiós pólóra, azt próbáltam égetni.
Mondja, Mécs Imrét is önök hazaárulózták le október 23-án?
- A Mécs Imrénél, dehogyis, én ezt nem mondtam neki soha, de nem azt mondom, hogy nem hazaárulóznám le, ha találkoznék vele.
K. Alexandra, a kislány:
- Levette a kokárdámat, majd utána meg szájba nyomott. Akaratbul. Szóval szájba ütött. Ott volt még a Marci, a magyar sapkában, az is látta, meg az apu is, és mi nem is zsidóztunk.
És a többiek se?
- Nem. Minket nem érdekelnek a zsidók.
Ti voltatok a hídfoglalásnál is, meg a zsidó zászlóégetésnél?
- Én akkor nem voltam ott, akkor még kicsi voltam, apu volt ott, meg a Budaházi Gyuri. [Budaházi György volt 2002-ben az Erzsébet hídi "csata" főszervezője - a szerk.]
Alexandra, biztos, hogy vérzett a szád?
- Biztos, mutattam is apunak.
Hanyadikos vagy?
- Most vagyok hetedikes.

F. Balázs: Elmentem a múzeumkertbe március 15-én meghallgatni a miniszterelnököt. Mellettem pár méterrel ezek a szittyások voltak öten, hatan, nemezruha, bőrruha, prémes sapka, egyik-másiknak hosszú haj, huszonéves skinheadek is lehettek vagy nyolcan, és volt jó pár idős polgári körös. Mikor elkezdődött a beszéd, ezek elkezdtek fütyülni, kiabálni, hazaárulózni, kommunistázni, amiket szoktak ilyenkor mondani. Ez az a csapat, aki minden balhénál ott van, a Fideszt és a MIÉP-et segítve. Én mindig hordok a nyakamban egy kicsi medált, egy Dávid-csillagot, de nem tudtam, hogy ez kilátszik.
Hogyan és miért indult be a konfliktus köztetek?
- Pár perc kiabálás után én is és nagyon sokan, akik ott álltunk, szóltunk nekik, hogy hagyják abba, vagy menjenek el innét.
Kik voltak azok a "velem együtt"?
- Zömével idősebb szocialistaszimpatizánsok, nyugdíjas nők és férfiak. Mikor már többször szóltam, egyszer csak lezsidóztak. Nem tudtam, hogy látják a medálomat. Nemcsak a kislány meg a szülei, hanem a mellettük álló skinheadek is benne voltak mindenben. Ezek a polgári körös öregek még a botjukkal is hadonásztak felénk, meg Gyurcsány felé.
Neked konkrétan mit mondtak?
- Mocskos zsidó, zsidóbérenc, téged is bele kell lökni a Dunába. Megmondom őszintén, ez után kicsit elragadtattam magam, mondtam egy-két nyomdafestéket nem tűrő szót, amit sajnálok. Ezután elkezdődött egy dulakodásszerű valami. Az MSZP-szimpatizáns nyugdíjasok arrébb akarták tolni őket, mondván: most már hagyják abba, és menjenek el. Ettől függetlenül lökdösődtek, és botokkal fenyegették egymást, majd az egyik nyugdíjas ennek a prémsapkás főszittyának letépte a melléről a kokárdát. Próbáltam nyugtatni az időseket, hogy ne kerüljenek a szittyásokkal konfliktusba, mert ezek beteg emberek. Ez a tizenhárom éves kislány is folyamatosan kiabált és szidott mindnyájunkat, és elkezdte rugdosni a mellette lévő öregeket.
Téged is rugdosott a kislány?
- Nem, engem nem. Ez után történt az a kis semmi, ami kapcsán ügyet kreáltak az egészből, másfél-két méterre álltam a kislány meg az apja előtt, és a jobb kezem mutató ujjával rámutattam a vállán egy nagy-Magyarország medálra, de nem azért, hogy letépjem, hanem, hogy ezzel úgymond hangsúlyozzam, hogy hagyja már abba a rugdosást. Tőlem bármilyen kokárda vagy kitűző lehetett volna ott, nem arról szólt a dolog, hanem arról, hogy ne hergelje tovább magát, hanem csillapodjon le, ha már a szülei nem csillapítják. Azt mondtam neki, mi ez, és kocogtattam a medált, mire ő odanézett, és mikor a kezem húztam vissza, a mutatóujjam megérinthette az állát.
Nem volt éles a körmöd, nem lehet, hogy valahogy mégis fölsértetted a kislány száját vagy ajkát, mert ők azt mondják, hogy erősen vérzett?
- Dehogyis, semmi pofon, semmi vér nem volt. Vége volt a beszédnek, és ez a csapat elment az egyik irányba, mi a másikba.
Se anyázás, se verekedés, se lökdösődés, se "Hol a rendőr?", "Orvost!"? Semmi ilyesmi nem volt?
- Nem, semmi. De már aznap délutántól a Hír TV, aki egészen véletlenül a szittyások mögött volt, elkezdte ezt a jelenetet vetíteni. Félóránként mutatták az arcomat, a kinagyított Dávid-csillaggal.

hírportál (egy hónappal később):
2006.04.18. 16:22:10
"Megvan a hírhedt kislányverő zsidó neve. A Nemzetbiztonsági Hivatal védelme alatt találtuk meg azt a Dávid-csillagost, aki március 15-én, a múzeumkertnél megpróbálta letépni a kokárdáját egy igazhitű 13 éves kislánynak, majd arcba vágta. Alább közzé tesszük az antimagyar nevét, címét, telefonszámát."

F. Balázs: Ezt az egész pogromot ellenem szélsőjobbosok indították el, 100 ezer forintos vérdíjjal, ami ma már 360 ezer forint. A vérvádat átvette a kurucz.info, és támogatta a Jobbik. Április 18-án délután öt órakor rákerült a nevem, címem, elérhetőségem az internetre. Úgyhogy mától szabad préda lettem, szüleimmel együtt. Telefonon már beígérték a bosszút. Azt még nem tudom, hogy kővel vagy golyóval akarják-e. Nem vagyok bűnös, mivel nem bántottam senkit, de ha mégis valakit megsértettem, attól most bocsánatot kérek.