Papp Levente
A magyarok nyilaitól

A nyugat-európai pénzügyi elemzők most nem a magyarok nyilaitól, hanem a Fidesz által kínált populista gazdaságpolitikától tartanak, ha hazánkra gondolnak. Londontól Frankfurtig az összes neves piaci elemző a jelenlegi kormánykoalíció hatalomban maradását tartaná üdvösnek gazdasági szempontból. Nem azért, mintha a Gyurcsány Ferenc által képviselt baloldal programját olyan zseniálisnak tartanák, sokkal inkább a "kisebbik rossz elve alapján" preferálják a koalíciót.

A gazdasági mutatókat nehéz szubjektíven értelmezni. Nem véletlenül késett a Pénzügyminisztérium a költségvetési hiány közlésével, ugyanis a szám 91 milliárddal nagyobb a tervezettnél. Az első negyedévi deficit 789,2 milliárd forint lett, ami az éves előirányzat 51,1 százaléka. A Financial Times választási beszámolója is megjegyzi, hogy Magyarországon a 2005. évi 6,1 százalékos költségvetési hiány a legmagasabb az Európai Unióban. Az első forduló utáni eredményt a forint enyhe erősödése és a befektetők visszafogott megkönynyebbülése követte. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató londoni részlege szerint az első fordulós eredmény után a bizonytalanság mégis fennmarad, ami nem tesz jót a gazdaságnak, ugyanis a rivális pártok várhatóan még több, a realitástól egyre inkább elrugaszkodó ígérettel kívánják megnyerni a választók voksait. "Még több költségvetési kiadást és adócsökkentést" fognak ígérni. Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési ház londoni közgazdásza az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a két forduló között számítani kell piaci gyengülésekre, mert valószínű, hogy újabb populista ígéretek hangzanak el "az utolsó néhány választó" megnyerése végett. Fidesz-kormány alakulása esetére Gable azt mondta: ha "csak az eddig hallott választási ígéreteiket valósítják meg", az sem lenne kedvező, különösen, ami az adócsökkentést illeti. Riasztó a befektetők számára a Fidesz által hangoztatott visszaállamosítás is, ami a kommunista időket idézi fel, és a Budapest Airport privatizációja után többször is elhangzott a legnagyobb ellenzéki párt részéről. Az ilyen eszközöket nem tolerálják a piaci szereplők, hiszen ez kiszámíthatatlanságot eredményez, ami a jól működő gazdaság egyik legnagyobb ellensége. A piac általában véve is a "status quo" fennmaradása mellett van. Esetleges jobboldali kormány alakulása esetén az a veszély is fennáll, hogy a gazdaság és az államkassza helyzetének értékelése az új kormány részéről nagyon negatív lenne, ami elriaszthatná a befektetőket. A Bank of America londoni elemzése szerint egyik politikai erő programja sem mutat a hosszú távú megoldás irányába, de a kormánykoalíció győzelme esetén a "megkönnyebbülést tükröző fellendülés" hatna rövid távon. A BNP Paribas elemzői emlékeztettek arra is, hogy a magas költségvetési hiányt éppen az előző választási ígéretek végrehajtásával "érte el" a jelenlegi koalíció, azonban a kormánykoalíciót mégis piacbarátabb erőnek tartják a populista Fidesszel szemben. Az ellenzéki párt ugyanis az államnak egy olyan "atyáskodó" szerepet szán, ami óhatatlanul az állami kiadások emelkedésével jár. Gazdasági elemzők számításai szerint a Fidesz választási ígéretei forintosítva 3800 milliárd, míg az MSZP ígéretei "csak" 1300 milliárd forinttal terhelnék meg az amúgy is ingatag költségvetést. Példaképpen a Fidesz javaslata a 14. havi nyugdíjra 140 milliárd forintba, a társadalombiztosítási járulékcsökkentés pedig több mint 600 milliárd forintba kerülne. Az ígéretek nagysága miatt is inkább a jelenlegi koalíció mellett állnak a befektetők, de ez nem jelenti azt, hogy nem fognak mindent elkövetni azért, hogy a költségvetési egyensúlyt megteremtő valódi reformokat és szerkezetátalakítást hajtson végre az új kormányzat.