Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András, Párizs
Sarkozy és Le Pen örülhet

Sok hűhó semmiért - ezekkel a szavakkal lehetne legjobban jellemezni az első munkavállalásról (CPE) szóló törvény nyomán kirobbant franciaországi politikai válság újabb fordulatát. Hétfőn délelőtt ugyanis Jacques Chirac bejelentette, hogy a kormányfő és a kormánypártok frakcióvezetőinek javaslatára egy megfelelőbb törvényre cserélik a hírhedtté vált CPE-t. Ez azonban már nem változtat azon a tényen, hogy az elnök és a kormányfő hatalmas politikai vereséget szenvedett az ügy következtében.


A tüntető diákok

Jacques Chirac és Dominique de Villepin szemmel láthatóan kínosan ügyelt arra, hogy a bejelentés során véletlenül se hangozzanak el a "hatályon kívül helyezés", illetve "visszavonás" szavak. A végrehajtó hatalmi kettős a szó szoros értelmében ilyen módon nem tett eleget a szakszervezetek és az ellenzék követelésének, a törvényt ugyanis nem vonták vissza, hanem átdolgozásra visszaküldték a nemzetgyűlésnek, amely a hét végén fog szavazni az új szövegről.


 Nicolas Sarkozy

Ennek ellenére Jacques Chirac és Dominique de Villepin hatalmas politikai veszteséggel zárta a CPE-affért. A törvény bevezetése óta eltelt tizenkét hét során Villepin egyre távolabb került attól a ki nem mondott, de folyamatosan lebegtetett céltól, hogy ő legyen a jobboldal elnökjelöltje a 2007-es elnökválasztás során. Az IFOP és a Paris Match által a múlt héten végzett közvélemény-kutatás szerint a miniszterelnök népszerűsége 29 százalékra csökkent, így jelen pillanatban népszerűtlenebb politikus, mint hivatali elődje, Jean-Pierre Raffarin, akinek tetszési indexe 30 százalék volt távozásakor. Dominique de Villepin végül maga tett pontot a lehetséges elnökjelöltségével kapcsolatos kérdésre: hétfőn este a TF1 tévécsatornában úgy nyilatkozott, hogy "többször is jeleztem, hogy nincsenek elnöki ambícióim".


Chirac és Villepin

Ezzel szemben Segolene Royal szocialista képviselőnő, aki egyben az ország legnépszerűbb politikusa, kedd este a Canal+ tévécsatorna egyik talkshow-jában vallott színt először, miszerint valószínűleg ő lesz a baloldal elnökjelöltje 2007-ben. Annak ellenére, hogy ez valójában még nem eldöntött kérdés a szocialista pártban (PS), ahol Royal népszerűsége annak ellenére gyenge lábakon áll, hogy élettársa a párt főtitkára, a CPE-ügy következtében Segolene Royal közelebb került az elnökjelöltséghez, és magához az elnökséghez is. A Paris Match és az IFOP közös felmérése szerint a franciák 52 százaléka Segolene Royalt, míg 47 százaléka Nicolas Sarkozy jelenlegi belügyminisztert látná szívesen elnökként.
A hátrány ellenére a CPE-krízis valójában Sarkozynek is hozott a konyhára: jobboldali riválisa csökönyös, de végül is nem szilárd fellépésével elvesztette az elnökjelöltségért folytatott versenyt, így számára gyakorlatilag megnyílt az út az elnökjelöltséghez. A Le Parisien felmérése szerint ráadásul a franciák 51 százaléka gondolja azt, hogy a belügyminiszter a legalkalmasabb személy az immár elodázhatatlan reformok véghezviteléhez. Érdemes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy a parlamentben a szocialista párt volt a fiatalok első munkavállalásáról szóló törvény legfőbb ellenzője, ezt nem tudták politikai tőkévé alakítani; a Liberation című lapban közölt felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek 63 százaléka úgy látja, hogy a baloldalnak sincsenek jobb elképzelései a fiatalok közötti munkanélküliség felszámolására.


Le Pen

A CPE nyomán kirobbant politikai válságból profitálni tudott azonban Jean-Marie Le Pen és pártja. Le Pen ugyanis a gyengeség és az anarchia felszámolását követelő üzenetével újra médiaközelbe tudott kerülni, anélkül természetesen, hogy bármilyen kézzelfogható javaslatot tudott volna tenni a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítására.