Major Nóra
Eladósodott Amerika
Huszonnyolc színarany Eiffel-torony

9000 milliárd dollárra nőhet az USA adóssága a közeljövőben. A számlát Ázsia állja.
Az amerikai szenátus immár negyedik alkalommal szavazta meg az államadósság-korlát megemelését a Bush-éra alatt. A döntéssel egy időben határoztak arról is, hogy az amerikai kormány további 781 milliárd dollárnyi "hitelt vesz fel". Tény, hogy ha a honatyák nem emelték volna meg két héten belül az adósságlimitet, a kormány jelentős mulasztásba esett volna eddigi adóssága törlesztőrészleteinek esedékessége miatt.

Bush ellenfelei nem véletlenül kapkodnak levegő után: a jelenlegi elnök ugyanis jelentős költségvetési többlettel vette át a stafétabotot. Akkoriban minden optimista elemző úgy gondolta, hogy ez így is marad, hiszen elődje, Bill Clinton e többletből mérsékelni tudta az állam adósságállományát is. Habár a költségvetési hiány és az államadósság két különböző fogalom, kapcsolatuk szoros: az utóbbi rendszerint csökkenti az előbbit, az első növekedése viszont kíméletlenül duzzasztja az utóbbit is. Bush kurzusa alatt a második változat következett be.
Idén közel 400 milliárd dollárra rúghat az amerikai költségvetési hiány, ami leginkább az elmúlt időszak sorozatos hadikiadásainak (92 milliárd) és a többszöri adócsökkentésnek (400 milliárdnyi bevételkiesés) köszönhető. Az elemzők fő aggodalma, hogy a hatalmas deficitet csak külföldi tőkével lehet majd finanszírozni, ez pedig totális függésbe hozhatja Amerikát olyan kontinensektől, mint például Ázsia. Ma ugyanis az USA legnagyobb "mecénásai" a japán befektetők közel 700 milliárd dollárral. Őket követik a kínaiak 263 milliárddal. 
Az elnök azonban 2007-es tervszámaiban sem "fogja vissza magát": ezek után is dollármilliárdokat szán a szegényekre, az oktatásra, a katonák személyes kiadásaira és az iraki túlélőkre. Rossz nyelvek szerint azonban szinte biztos, hogy "Bush nagylelkűsége miatt" egy-két generáción belül a mostaninál jóval magasabbak lesznek az adóterhek és sokkal alacsonyabbak a társadalmi juttatások.