Vissza a tartalomjegyzékhez

Vígh Richárd
Első csapás
Kik fenyegetik legjobban a világot?

Az Egyesült Államok kormánya március közepén hozta nyilvánosságra a Nemzetbiztonsági Stratégia nevet viselő dokumentumot, melyben újra megerősítik: Amerika továbbra is kész megelőző csapást mérni a terroristákra, tömegpusztító fegyverekkel rendelkező kiszámíthatatlan országokra, valamint minden olyan ellenséges rezsimre, amely az Egyesült Államokat fenyegeti. 
A negyvenkilenc oldalas dokumentum a Bush-adminisztrációnak a globális kihívások diplomáciai, gazdasági és hadieszközökkel történő legyőzésére irányuló stratégiáját tartalmazza. Többek között leszögezi, hogy hatékony demokráciákra van szükség a világban, nem pedig olyan despotikus rendszerekre, mint amilyenek Észak-Koreában, Szíriában, Kubában, Belorussziában, Burmában, Zimbabwében vagy Iránban találhatóak. 


Fotók: AP

A Bush elnök által aláírt okmány ezen országok közül is kiemeli Iránt, mint az Amerikát és a világot fenyegető legnagyobb veszélyforrást. A nukleáris fegyverek kifejlesztésének irányába tett leállíthatatlan erőfeszítései, Izrael fenyegetése, a terrorizmus támogatása és a közel-keleti béke létrejöttének akadályozása mind-mind negatív pontként tűnnek fel az ország neve mellett. A Nemzetbiztonsági Stratégia nyilvánosságra hozatalát követően Stephen Hadley, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte: a dokumentumban leírt "szükséges lépések megtétele" Iránnal szemben elsősorban nem katonai erő alkalmazását jelenti. Sokkal inkább nyomásgyakorlást Irán vezetőire az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül. Ezután a tanácsadó hozzátette: "Ennek a diplomáciai erőfeszítésnek sikerülnie kell, ha el akarjuk kerülni a konfrontációt." A frissen kiadott dokumentum ugyanis leszögezi: az Egyesült Államok "elkötelezett arra, hogy a világ legveszélyesebb fegyvereit távol tartsa a világ legveszélyesebb embereitől". 
Érdekesség, hogy a most közreadott dokumentum sokkal szkeptikusabban fogalmaz például Oroszországgal kapcsolatban, mint annak 2002-ben kiadott elődje, amikor is Bush elnök még elsősorban Vlagyimir Putyinnal való barátságát igyekezett minél erősebbre kovácsolni: "Az elmúlt időszak eseményei sajnálatos módon azt jelzik, hogy már nem olyan erős az elkötelezettség a demokratikus szabadság és annak intézményei iránt" - olvashatjuk a Nemzetvédelmi Stratégiában Moszkvával kapcsolatban. A Bush-adminisztráció Kínát is figyelmezteti: viselkedjen felelősen, és teljesítse kötelezettségeit, biztosítva a politikai és gazdasági szabadságot is állampolgárai részére. 


Stephen Hadley, Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója

A dokumentumban az amerikai kormány elismeri, hogy hosszú távú - és győztesnek ígérkező - háborút vív a terrorizmus ellen, melynek keretében kész megelőző csapást mérni az őt fenyegető országokra. "Szükség esetén - az önvédelem régóta fennálló törvénye alapján - nem zárhatjuk ki erő alkalmazását olyan esetben sem, amikor még nem ért tényleges támadás minket. Még akkor sem, ha bizonytalan az ellenség várható támadásának időpontja és helyszíne"- fogalmazott George W. Bush. Bár a Nemzetbiztonsági Stratégia szerint az Egyesült Államok szívesebben vesz részt ilyen jellegű akciókban nemzetközi kötelékben, szövetségeseivel együtt, ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy "nem esünk kétségbe, ha szükség esetén egyedül kell is cselekednünk annak érdekében, hogy éljünk az önvédelemhez való jogunkkal". Ez utóbbi állítás világosan utal egy esetleges megelőző csapás lehetőségére. Egy sajtóközleményben a Fehér Ház sajtótitkára, Ari Fleischer leszögezte: "A Nemzetbiztonsági Stratégiából egyértelműen látszik, hogy kormányunk legelső helyen és alapvetően Amerika biztonságát tartja szem előtt. Amerikának mindig ki kell állnia és védelmeznie kell azokat az univerzális értékeket, amelyeken felépítették. Ennek fényében Bush elnök úr világosan kifejezte, hogy az Egyesült Államok fel fogja használni a világban levő erejéből és befolyásából adódó helyzetét annak érdekében, hogy megvédelmezze, fenntartsa és kiterjessze a békét."