Kertész Ákos
Életgyűlölők demokráciája

Fölismertük, hogy a kultúrák harca előtt állunk, fölismertük, hogy az iszlám már elkezdte a harmadik világháborút, már benne is vagyunk, de aggályoskodáson és sopánkodáson kívül nem teszünk semmit. Őrizzük kertjeinket, akkor is, ha a hurrikán tarolja, akkor is, ha a jég veri - legföljebb jajgatunk. Tartok tőle, hogy ez a magatartás a biztos pusztuláshoz vezet. 
Újabban ijesztően ismételni próbálja magát a történelem, az analógiák szinte sikítanak; ezt én talán élesebben látom, mint más; sok mindent megélt, megtapasztalt idősebb emberként. 

Nem Putyin az egyetlen a nem iszlám világban, aki azzal próbálja szalonképessé tenni a Hamaszt, hogy demokratikus választásokkal került hatalomra. Hogy Putyinnak nincsenek letisztult fogalmai a demokráciáról, azt, finoman szólva, megértem. Nagyobb baj, hogy Európa aufklérista széplelkei, akiket Sztálin (a maga szempontjából bölcsen) "hasznos idiótáknak" nevezett, szintén összetévesztik a demokráciát a többségi akarat mechanikus megnyilvánulásával. Nevezhetjük őket nyugodtan vulgárdemokratáknak. 
Al Capone, tudjuk, sokat költött arra, hogy a chicagói kisemberek körében népszerű legyen (mai szóval: populista volt), de abban a bitang nagy amerikai demokráciában sem lett volna elképzelhető, hogy Al Caponét, a keresztapát, a gengszterkirályt megválasszák Chicago polgármesterévé, még akkor sem, ha a Cosa Nostra szabályos párttá alakul. Mert az Egyesült Államok alkotmányába be vannak építve a biztosítékok, hogy a demokrácia ellenségei ne kerülhessenek a "népakarat" ürügyén hatalomra. 
Ezekről a biztosítékokról a weimari demokrácia nagy liberalizmusában elfelejtett gondoskodni, így aztán a Hitler nevű szörnyeteget, aki nem is titkolta, hogy gyökerestül akarja kitépni a demokráciát, az elkeseredett és elhülyített nép egy gyönge pillanatában az ország élére emelte, pedig ahogy a Hamasz, ahogy az al-Kaida, ahogy az egész iszlám világ, úgy Hitler sem titkolt semmit. Nem titkolta, hogy ki fogja irtani a zsidókat, hogy a germán az uralkodó faj, minden más nép mellette csak rabszolga lehet, ez lesz Európa új rendje, és irgalmatlanul elbánik azokkal, akik másképp gondolják. Bárki elolvashatta a Mein Kampfot. Bárki elolvashatta Thomas Mann Achtung Europa! című kiáltványát. 
De nem olvasták el. Európa még akkor sem eszmélt, amikor a nácik az oroszokkal együtt lerohanták Lengyelországot, csak amikor Hitler már Párizsban nézett diadalittas ragadozóvigyorral Leni Riefenstahl kamerájába, akkor kezdett valami derengeni... 
Az a szörnyű, hogy alig hatvan éve, és Európa semmit nem tanult. Ahogy hatvan éve a nácizmust, úgy mentegetik most az iszlámot. Álszent képpel mondogatják, hogy nem szabad mások vallásos meggyőződésébe belegázolni. A próféta tanait, melyek szerint legyilkolandó mindenki, aki nem tér meg az igaz hitre, meddig tekintsük vallásos meggyőződésnek? Hány gyilkosságot kell még szemrebbenés nélkül tudomásul vennünk ahhoz, hogy a nyílt tömeggyilkosságot a vallásos hittől megkülönböztessük? Mi kell ahhoz, hogy Európa és Amerika (és India, és Kína, és Japán, és az egész nem iszlám világ) tudomásul vegye, hogy a mi fejünkkel nem érthetjük meg őket, hogy paranoiás tömeggyilkosok, népirtók agyával kell gondolkodnunk, ha föl akarjuk mérni: mi a teendő? 
Melyik sorozatgyilkost mentené föl akár Britanniában, akár Amerikában az esküdtszék, ha ájtatosan arra hivatkozna, hogy isteni parancsra (sugallatra) gyilkolt? Melyik esküdtszék és melyik bíró állítaná, hogy tiszteletben kell tartani mások vallásos meggyőződését? Aki az iszlám terrorizmust vallásos meggyőződésnek tekinti, ugyanezt az abszurdumot követi el. Nincs szelíd Korán, és nincs szelíd iszlám, és nincs szelíd Próféta, mint ahogy nem volt jámbor és keresztényi szellemű nemzetiszocialista sem (míg a Führer élt). 
Az a harc totális volt. Ez a harc, aminek elébe nézünk, totális és globális lesz. Egy cél van: a teljes pusztulás. 
Ezek ellen-emberek, annyira életgyűlölők, hogy önmaguk életét is gyűlölik. Őket se európai, se amerikai nem érheti föl ésszel, amíg magából indul ki. Tudom, én is olvastam Flaisz Endre írását (. Hetek, 2006. február 17.), hogy mindez leginkább csak a perzsa síitákra jellemző. Tudom, de nem nyugtat meg. Ez nekem olyan, mint amikor némelyik történész azt magyarázza, hogy helyi tömeggyilkosságot "csak az SS Sonderkommando követett el. A Waffen SS, az nem! A Wehrmacht pláne nem". Hát, sajnos, ma már bizonyított, hogy megfelelő harci körülmények között nem volt különbség! A nemzetiszocialista az nemzetiszocialista volt, a Harmadik Birodalom katonája az a Harmadik Birodalom katonája volt: nem ismerünk kivételt. Ocsmány, szadista tömeggyilkosok voltak, mindegy volt nekik civil, katona, leány, gyerek, asszony, öreg - csak parancsot kapjanak, és végrehajtották! 
Hazudik önmagának, aki azt állítja, hogy nem minden muzulmán egyforma, ahogy Hitler nemzetiszocialistái is egyívásúak voltak, ők is azok. Bush elnök is lapít, mert nem akarja idő előtt magára haragítani azokat a muszlimokat, akik az amerikai dollármilliókért egyelőre a szövetségest játsszák. Nem sokáig. A mostani dollármilliókból nem humanitárius segély, hanem fegyver lesz, amit Európa, Amerika és Izrael ellen fognak fordítani.
Nem igaz, hogy birkaként kötelező a vágóhídra menni, nem igaz, hogy védekezni nem szabad. Félni nem szabad! Ez a második világháború nagy tanulsága: aki fél, biztosan elpusztul; esélye a túlélésre csak annak van, aki a kezébe meri venni a fegyvert.