Ahogy Békésen Üllők, mint egy Tata, azon gondolkodtam, hogy mit Egyek. Aztán mondom, jó lesz ez a Pécelt Szarvas, legfeljebb iszom hozzá egy kis Kadarkút. Elképzeltem, ahogy csúszik le a finomság a Gyömrőmbe, egyből összefutott a számban a Gyál. Mindjárt ki is gomboltam a felső gombot, nem a Lentit, mert nagy a Tokaj. Ez az én Nagybajom. Na mindegy, megrendeltem, oszt látom, hogy a pincérnek az a Baja, hogy az ételt az asztalomra Letenye. Még Szerencs, hogy nem vagyok Heves természetű; de látom, hogy a bajusza alatt rajtam Karcag, ki is nyílt a zsebembe a Bicske. Mondom neki: Polgár, kapcsold fel a Villányt, ott szalad egy Eger! Ne legyél már Lábatlan, lépjen rá a Sarkad! Csak úgy remegett az Ajka. Mondom neki: Gyula, hozz másik kést, mer' az enyém Tompa! A Nagyatád, nem hallod? Be van dugva a Füred? Aztán látom, az ablakot kopogtatja egy Harkány, meg hogy Csepreg az eső. Még jó, hogy téli Gönc volt rajtam meg Sümeg, nehogy összeszedjek valami Fertőd, és Taksony legyek.
Új cipőt vettem fel, de hiába: Sárvár. Sietnem kellett, nehogy lemenjen a kereszteződésben a Sopron, mert attól Csömöröm van. Gyorsan kértem a számlát. Mondja: Hatvan. Csodálkoztam, milyen Ócsa, és adtam borravalót: Ózd szét a többiek közt! Na, Pápa!