Munkatársunktól
A hattyúk halála

"Én a magyar lakosság helyében sokkal inkább aggódnék a sertésállománnyal közös vírusaink, mint a hazánkban is észlelt madárinfluenza miatt" - reagált lapunknak Kiss Miklós kerületi főállatorvos a héten a fél tucat fertőzött hattyú teteme kapcsán kialakult közhangulatra. 

Fotó: Reuters

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemrég bemutatott internetes naplójában hozta nyilvánosságra, hogy a Magyarországon átvonuló hattyúk és más vadmadarak néhány példánya elpusztult, és "minden bizonnyal a madárinfluenzának estek áldozatul". A három, Bács-Kiskun megyében talált hattyúban azóta már megtalálták az ominózus H5 vírustörzset, melyről a magyar hatóságok azonnal értesítették a brüsszeli hatóságokat, és egyúttal óvintézkedéseket vezettek be a többi érintett uniós országhoz hasonlóan. Gyurcsány sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet a 189-es, ingyen hívható telefonszámra, ahol a döglött madarakat észlelők bejelentést tehetnek, majd a madárinfluenza-veszély esetére készült vészforgatókönyv alapján összehívta a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülését. Mint kiderült, az Európai Bizottság 110 ezer euróval támogatja egy esetleges járvány megelőzésére szolgáló magyar tervet, ezzel hazánk ötödik helyen áll az erre szánt összegek felosztásában. 
"A vírust eddig csak vándormadaraknál észlelték, de ha háziszárnyasokat vagy baromfitelepeket kezd el fenyegetni, azonnal zárlat alá kerül az állomány, és vészhelyzetben megkezdődik a felszámolás" - mondta el lapunknak Süth Miklós országos főállatorvos. A héten talált három hattyútetem miatt Bács-Kiskun megyében már elrendelték egy kacsatelep zárt "üzemmódját".
"A költöző madarak tavaszi hazatérése csak szórványos esetben okozhat fertőzést, de akkor is csupán a kapirgáló kisüzemi állománynál" - állítja Kiss Miklós, Dabas kerületi főállatorvosa. Szerinte ilyenkor válik hasznossá az a szigorúan szabályozott zártrendszerű tartás, amelyet az állatvédők folyamatosan számon kérnek a nagyobb tojó és hízóbaromfi telepeken. Kiss doktor úgy látja, olyan helyekre csak extrém körülmények és súlyos emberi mulasztás eredményeképpen juthat be vírus. Ezen a véleményen van a Baromfi Terméktanács is, amely szerint a valós veszélyt nem a szórványosan tapasztalható fertőzött madarak, hanem a körülöttük keletkező vihar jelenti, mely 2005-ben csaknem kétmilliárd forint bevételkiesést jelentett az ágazatnak. Uniós szinten sem rózsásabb a helyzet. A Reuters hírügynökség által közölt adatok szerint a madárinfluenza által potenciálisan fenyegetett uniós baromfiágazat profitja fokozatosan csökken, bár eddig is évi 20 milliárd euró körüli forgalmat produkált. A piacon hazánk 41 milliós baromfiállománnyal van jelen, melyből 33 millió a csirke. Az éves export 120 ezer tonna, ennek csaknem egy százaléka a libamájkivitel. 
"A járvány előbb-utóbb hozzánk is be fog gyűrűzni" - ismeri el Kiss Miklós, de gyorsan hozzá is teszi: biztosra vehetjük, hogy állat-egészségügyi vagy gazdasági szempontból jelentős károkat akkor sem fog okozni. "Én a magyar lakosság helyében sokkal inkább aggódnék a sertésállománnyal közös vírusaink miatt, mivel egy sertéstelepen kialakuló téli influenzajárvány idején sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg az emberével teljesen azonos influenzatörzs" - vázolja a szakember a valós helyzetet, de megnyugtatásul azt is közli, hogy annak ragályozó képessége szintén véges. Mint mondja, ahhoz, hogy valaki a madárinfluenza ominózus H5N1 típusú, emberre is veszélyes variánsával fertőződjön meg, rendkívüli mértékű felülfertőzöttség szükséges. 
Az elmúlt években egy tucatnyi baromfiinfluenza-járvány volt világszerte. Mivel nem zárható ki, hogy a jövőben olyan vírustörzs is kialakul, amely emberi közösségben is képes terjedni, az Egészségügyi Minisztérium bejelentette, hogy a Magyarországon kifejlesztett madárinfluenza elleni oltóanyag humán kísérleti szakasza véget ért, így hónap végén nekiláthatunk a gyártásnak.