Papp Levente
Lőttek a támogatásnak?

Az Európai Unió eddig évente 606 millió dollárral, az USA 2004-ben és 2005-ben 400 millió dollárral támogatta a Mahmúd Abbász vezette palesztin kormányzatot. A segélyeket eddig is a visszaélések és a korrupciós botrányok felhője lengte körül, a Hamasz politikai térnyerése után azonban patthelyzet alakult ki.

Palesztin utcajelenet. Terroristáknak is jár segély? Fotó: Reuters

George W. Bush amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy befagyasztják a támogatásokat, ha a kormányra kerülő Hamasz nem törli alapító iratából az Izrael megsemmisítésére vonatkozó célját, és nem hagy fel végérvényesen a terrorakciók szervezésével a zsidó állam ellen. A palesztin gazdaság segélyekre épül: évente több mint egymilliárd dollár támogatás áramlott a palesztin közösség megsegítésére. Segélyek nélkül a szegénység és a nyomor megfékezhetetlenné válna a palesztin közösség számára. A palesztinok legnagyobb pénzügyi támogatói, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Izrael kénytelenek az eddigi támogatásokat megvonni, ugyanis igen nagy a veszélye annak, hogy a segélyekből a Hamasz Izrael elleni terrorakciókat finanszírozna. Az EU és az USA keresik az utat, hogy a palesztin közösséget megsegíthessék, de semmiképpen nem akarnak terrorszervezetet támogatni. Izrael szintén nehéz helyzetbe került, mivel az oslói megállapodás értelmében havonta 40 millió dollár értékű, a palesztin termékek után beszedett adó- és vámvisszatérítést juttat a palesztin kormány számára. A zsidó állam törvényei, hasonlóan más demokráciák jogrendszeréhez, tiltják terrorszervezetek anyagi támogatását. A BBC szerint az Izrael által kifizetett pénzre nagy szükségük van a palesztinoknak, mivel tanárok, egészségügyi dolgozók és kormányhivatalnokok bérét finanszírozzák belőle. Izrael kénytelen lesz azonnal leállítani a folyósításokat, amint a Hamasz vezette kormány hivatalba lép. 
A segélyek körül már eddig is sok vita folyt. A Fatah vezette palesztin kormány rendre korrupciós botrányokba keveredett, és nem tudott elszámolni a számlájára folyósított segélyekkel. Jasszer Arafat személyesen irányította a segélyek elosztását, a pénz egy jelentős része magánszámláin landolt. Sokakban már akkor is aggodalmak merültek fel arra vonatkozóan, hogy terrorszervezetek kasszájába is kerülhetett az uniós és az amerikai segélyekből. 

Angela Merkel német kancellár a palesztin választásokat követően a nyugati vezetők közül elsőként látogatott a Közel-Keletre. Merkel nem találkozott a Hamasz képviselőivel, és világossá tette, hogy nem jár segély a Hamasz vezette palesztin kormánynak mindaddig, amíg el nem ismeri Izrael állam létjogosultságát, és nem hagy fel az erőszakos akciókkal a zsidó állammal szemben. A Hamasz az Izrael elleni erőszakról nem hajlandó lemondani, de keresi a kapcsolatfelvétel lehetőségét Merkellel és az EU-val, ugyanis a segélyekre igényt tart.