A héten mutatták be a legújabb sikervárományos magyar filmet, a Plasztikpárducot. Ón Andrást, a neves kritikust kértük meg arra, hogy értelmezze a nagyszabású produkció néhány kulcsjelenetét.
A sasorr. A főhős egy reggel arra ébred, hogy sasorra nő, és még a TB-kártyáját is ellopták. "A jelenet a városi (TB-kártya) és a vidéki lét (sas) közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet. A szubsztanciális igazság fókuszában pedig a faluszéli vegyesbolt értelmetlensége áll."
A puska és a főszereplő. A főhős, Janó flóbertpuskát szerez, és jóbarátjával, Zolannal Tell Vilmos-osdit játszik. Janó csak Zolan temetésén döbben rá arra, hogy nem is tud célozni. "A jelenet élesen rávilágít a militarizmus ellentmondásaira, és arra, milyen törékeny az ember, ha leesik egy fék nélkül száguldó bicikliről."
Janó új barátja. A főhős megszelídít egy pettyes hátú gőtét, majd egy merész húzással bt.-t alapít, melynek beltagja az új háziállat lesz. "Nyilvánvaló, hogy a rendező így tüntet a kisvállalkozásokat sújtó adóterhek ellen."
Csikesz Attila sírjánál. A film kulcsjelenete, amikor Csikesz, Janó baráti társaságának egyetlen elektrotechnikus végzettségű tagja megtalálja Attila sírját, amelyben felnyitva csak egy cetlit találnak: Leugrottam borért Itáliába! "Janó egzisztenciális válságát okozza ez a felderítetlen mítosz, és elveszti szemüvegkeretét is."
Végezetül a kritikus megköszöni, hogy jelen lehetett egy igazán világraszóló új magyar film premiervetítésén, és ígéretet tesz arra, hogy legközelebb a szárazabb szendvicsekből is enni fog. (kohnbandi)