Tihanyi Péter
Akiről a filmszemle szólt

A Kongresszusi Központ főbejáratánál a művészeti és politikai életünk elitjét óriási tömeg, valamint a fotósok és kameramanok hada várja. Szabó István tőle szokatlan módon kicsit korábban, fél hét körül érkezik, de így is alig tudja magát átverekedni a villogó vakuk erdején. Andrew Vajda és Dobó Kata, Gyurcsány és Jancsó, Kiss Péter és Bozóky András, Orbán Viktor és Eperjes Károly. És sorolhatnám tovább. Aki nincs itt ma este, úgy tűnik nem is számít. Ha pálmafákat és Rolls Royce-okat is látnék - s jóval több flittert és ékszert a hölgyek ruháján - azt is hihetném, hogy Los Angelesben vagyunk az Oscar-díj-kiosztó gálán. De nem, a helyszín Budapest, a 37. Magyar Filmszemle megnyitója. Ez a szemle is majdnem olyan, mint az előzőek, csak a tömeg, az izgalom, a várakozás jóval nagyobb. A nyitó mű Szabó István Rokonok című filmje. De a szinte kézzel fogható fojtott feszültség nem a filmnek, hanem a rendező személyének szól. Marx József - Szabó István monográfusa - kissé aggódva jegyezte meg a ceremónia előtt: "nem zárható ki, hogy egy kisebb csoport megzavarja a megnyitót."

A zavargás elmaradt. Sőt, Gyurcsány Ferenc beszédében a hazai filmművészet nagy alakjairól - Bacsó Pétertől, Jancsó Miklóson, Mészáros Mártán át egészen Szabó Istvánig - szólva kifejtette: minden generációra érvényes, hogy vigyáznunk kell az alkotókra. Többek szerint a magyar miniszterelnök ezzel foglalt állást Szabó István ügynökmúltjával kapcsolatosan. 
Az Oscar-díjas filmest a megértés és elfogadás légköre vette körül. Mikor az erkélyen a helyére ült, ismert közéleti személyiségek, kormánypárti és ellenzéki politikusok mentek a székéhez, hogy üdvözöljék. A sort végezetül a miniszterelnök zárta baráti öleléssel. A vetítéssel párhuzamosan folytatódott a rendezőt elítélők és védelmezők demonstratív aláírásgyűjtése. A film végén vastaps közepette jött a színpadra Szabó, akit a barátok és kollégák kézfogással, s egy szál virággal köszöntöttek. Hogy a Rokonok című film, s az éves filmtermés milyen volt - illetve milyen lesz - úgy tűnik nekem, az már kevesebbeket fog érdekelni. A ceremónia végére a terem kissé megüresedett.