Hazafi Zsolt
Orbán a mumus

Kit érdekel a Magyar Rádió körüli sokadik botrány? A szocialisták szerint Orbán Viktort, aki retteg attól, hogy a pártkommunikáció szempontjából kulcsfontosságú, milliós hallgatottságú Krónika hírműsort a választások előtt kiveszik a Fidesz kezéből. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a "vörösök" ezzel a műbotránnyal kívánják elterelni a figyelmet arról, hogy a közszolgálati csatornákon még a csapból is Gyurcsány Ferenc folyik.

Hollós János magában. Még mindig üres a szék Fotó: Vörös Szilárd

Hollós János, a Magyar Rádió igazgatásszervezési alelnöke múlt hét kedden azonnali hatállyal kirúgta a közrádió öt felső vezetőjét, akiket az intézményen belül a közelmúltban távozott Kondor Katalin embereinek tartottak. A Magyar Rádió kuratóriumi elnöksége – köztük baloldali és jobboldali kurátorok együttes támogatásával – egy válságkezelő program keretében adott engedélyt két alelnöknek, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók alkalmazását megszüntessék, illetve a munkaszerződéseket ne hosszabbítsák meg akkor, ha az alkalmazott már elérte a nyugdíjkorhatárt. Mindösszesen 109 dolgozóról lett volna szó. 
A polgári körös rendezvényeken állandó fellépőnek számító, pártszimpátiáját korántsem titkoló Kondor Katalin első körben árulásnak minősítette egykori rádiós klientúrájának "kivégzését". Hollós János és alelnök társa pár nap múlva visszavonta a döntését, sem a "vendetta", sem a visszavonás valódi indokai azóta sem ismertek. 
Szadai Károly, a kuratórium fideszes elnökhelyettese szerint Hollós és Göblyős István (a másik alelnök) félrevezette az elnökséget, mikor úgy kérte az elbocsátások engedélyezését, hogy nem mellékeltek mellé összesítő listát. "Mikor kiderült, hogy kik vannak rajta, azonnal tiltakoztam. Tévedtem, mikor megbíztam bennük" – gyakorolt önkritikát Szadai, aki egyébként személyes leszámolási kísérletnek tartja Hollósék húzását. 
Rádiós berkekben ugyanis úgy tudják, hogy már régóta hatalmi és szakmai ellentét volt Kondor Katalin és emberei, valamint Hollós János között, amin Kondor távozása sem változtatott. A rádiósok szerint múlt héten, amint megkapták az alelnökök az engedélyét, azonnal elküldték Perjés Klárának, a Kossuth adó főszerkesztőjének a felmentéséről szóló papírost. 
A nézeteltérés az emelt hangú viták – magyarán a kiabálások – mellett olyan szakmai kérdésekben is megnyilvánult, mint például, hogy a keleti normás URH jövő februári megszűnésével új helyet kell találni a regionális és a nemzetiségi műsorok, valamint a parlamenti közvetítések számára. Hollósék javaslata szerint erre a Bartók délelőtti sávja lenne alkalmas, míg Perjésék szerint ez a döntés a komolyzenei adó végét jelentené, hisz ki hallgatná az idegen nyelv? műsorokat komolyzenével vegyítve. Egy másik, Hollósnak tulajdonított "bűn", hogy egy általa a rádióhoz hozott szerkesztőnek (tehát a saját emberének) azért kívánt fegyelmit adni, mert túlságosan jobbra húzott a műsorainak vendégköre. Perjésék viszont védelmükbe vették a munkatársat, hogy a "sunyin jobbos" Hollós "ne legyen pápább a pápánál". 
"A sajtóban mindent leírtak már" – tért ki meglehetősen morózusan Hollós János alelnök lapunk azon kérdésétől, hogy mi is történt valójában az elmúlt napokban a Magyar Rádióban. Ennek éppen az a tény mond ellent, hogy az újságokban leginkább csak találgatásokat lehetett olvasni arról, hogy a fideszesnek tartott Hollós miért kívánta "kivégezni" a többi, a baloldali sajtóban egyértelműen fideszes elkötelezettségűnek leírt rádiós középvezetőket. Mindenestre az alelnök azon felvetésünkre, hogy talán Orbán Viktor pártelnökkel való találkozás hatására vonta vissza korábbi döntését, Hollós a "tisztánlátás" kedvéért elmondta: "nem kívánok a magánjellegű találkozóimról beszámolni!". További kérdésünkre, hogy azért érthető-e nehezen a döntéseinek logikája, mert a baloldali médiumok eddig rendszerint jobboldali elfogultsággal vádolták, egy mondat volt a válasz: "Most éppen árulónak számítok! Na és!" 
Hollós az általa vezetett Magyar Rádió vélelmezett jobboldaliságáról elmondta, elfogultság miatt nem született elmarasztaló ítélet az általa irányított hírműsorokról. "Ha nem állna középen a rádió, akkor elvesztette volna a hallgatóit, de ezt cáfolja az a tény, hogy a Magyar Rádió ma is piacvezető. Ha pártos volna, nem lenne így" – szögezte le az alelnök, aki hozzátette, hogy a nyugdíjázások elmaradása miatt az alelnök kollégájával közösen kidolgozott válságkezelő program egyik eleme esett ki. A továbbiakról éppen emiatt nem tud még nyilatkozni. 
"Nem kötöttünk paktumot Hollósékkal, hogy álljanak át a mi oldalunkra"– cáfolta a jobboldali sajtóban megjelent összeesküvés-elméleteket Gellért Kiss Gábor, a kuratórium szocialista elnöke, aki szerint a történet inkább a maffiafilmek logikája alapján ismerhető meg: a rádióba delegált alvezérek valamin összevesztek egymással, majd a "Főnök" magához hívatta az érintetteket, rendet tett, és visszavonattatta az egyik alvezéri intézkedést. "Normális demokráciában a saját pártja azonnal lemondatta volna Orbán Viktort, miután kiderült, hogy egy közszolgálati médium életébe ilyen durván beszólt" – érvelt Gellért Kiss Gábor, aki hozzátette: "Hollós személyesen mondta el nekem, hogy megfenyegették".
A Fidesz érvelése érthetően eltérő. Szadai Károly cáfolta, hogy Orbán Viktor beavatkozott volna a közmédium életébe. "Nem tudok arról, hogy foglalkozott volna a kérdéssel a pártelnök. Nekem ebben az ügyben semmit sem szólt vagy üzent" – fogalmazott a fideszes elnökhelyettes, aki kezdeményezte, hogy a kuratórium elnöksége vonja vissza a két alelnöknek "átadott" munkáltatói jogokat. 
Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szamárságnak és hisztériakeltésnek minősítette a szocialisták állításait. Mint mondta, Orbán Viktor egy gazdasági konzultáció előtt, egy budapesti szállodában kávézott pár percet Hollóssal. Révész szerint a kormánypártiaknak inkább tükörbe kellene nézniük, mikor vádaskodnak, mivel "a közmédiumokban, így a Magyar Rádióban is – a médiahatóság hivatalos felmérései szerint – a szerepléseiket tekintve óriási túlsúlyban vannak a kormánypárti politikusok. Gyurcsány Ferenc egyedül többet szerepel a közmédiumokban, mint az ellenzéki pártok vezetői összesen."