Németh Csillag
Háború a karácsony ellen

Mintha az ötvenes évek Kelet-Európája elevenedne meg az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban, ahol ultraliberális polgárjogi szervezetek több városban jogi beadványokkal és médiakampánnyal igyekeztek elérni, hogy a karácsonyi ünnep (Christmas) kapcsán még csak véletlenül se utaljon semmi Krisztusra vagy a kereszténységre. 

A karácsonyi képeslapokon a Christmas szó első fele egyszerű X-re rövidült. Krisztofóbia 

Ahogyan a párttitkárok szovjet mintára csak a "fenyőfaünnepet" engedélyezték az iskolákban, ahová a Mikulás helyett szigorúan a Télapó hozta az ajándékot, a harcos ateisták szeretnék átkeresztelni a karácsonyfát "ünnepi fának" (holiday tree), miközben a Boldog karácsonyt! köszöntést a tökéletesen értelmetlen "szezonális üdvözlet" (Season's Greetings) kifejezéssel helyettesítenék. De tévedés lenne azt gondolni, hogy a felmérések szerint mintegy hat százalékot kitevő kisebbség (ennyien állítják azt, hogy soha nem imádkoztak Istenhez) érdekeire hivatkozó kampány csak a karácsonyt venné célkeresztbe: aktivistáik vadásznak a városi címerekben található keresztekre, iskolai étkezéseken elsuttogott imákra, a középületeken elhelyezett bibliai tartalmú feliratokra és általában mindenre, ami akár csak köszönő viszonyban állhat a vallással, pontosabban a kereszténységgel, merthogy másfajta hitek jelképei ritkán válnak viták tárgyává.

Panaszkampány

Az olyan szervezetek, mint az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU), bevallottan szeretnének eltávolítani minden "nyomot" az amerikai közéletből, amely Amerika zsidó–keresztény örökségére emlékeztet. Állandóak a különféle perek, melyek például az iskolában elhangzott imákról, a Tízparancsolat középületben történő kiállításáról vagy az evolúció mellett az úgynevezett intelligens tervezés elméletének oktatásáról szólnak. Mindezt úgymond az állam és az egyház szétválasztásának elvével magyarázzák, ezzel szemben azonban amerikaiak milliói érzik korlátozva magukat a szabad véleménynyilvánításban. 
A vallástalanító próbálkozások azonban a hívőket is aktivitásra sarkallják. A Kansasi Egyetemen az idén új szakot indítottak volna "Különleges vallási témák: intelligens tervezés, teremtéselmélet és más vallási mitológiák" címmel. Az egyetem végül úgy döntött, hogy törli a tantárgyat, mivel egyetemisták felhívták a figyelmet arra, hogy a professzor, aki a tantárgyat tanította volna, olyan kör-e-mailt küldött szét a diákoknak, amelyben gúnyolta a keresztény világnézetet, és a konzervatívokat őskövületeknek nevezte.
Pennsylvania államban nyolc család azért indított pert egy iskola ellen, hogy a biológia tantervből távolítsák el az intelligens tervezést, mivel szerintük az ugyanolyan vallásos elképzelés, mint a teremtéstan. Az eset kapcsán azonban több tudós olyan levelet juttatott el a bíróságra, melyben kérik, hogy biztosítsanak a tudósoknak szabadságot arra, hogy tudományos bizonyítékokat keressenek, bárhova is vezessenek azok.
A Wisconsin Egyetem vezetői azzal a kérdéssel fordultak a helyi bírósághoz, hogy lehetővé teszi-e számukra a törvény, hogy betiltsák a bentlakó diákok által kollégiumi szobáikban szervezett bibliatanulmányozó programokat. Korábban már figyelmeztették a diákokat, hogy fegyelmi eljárást helyeznek kilátásba azok számára, akik továbbra is ilyen összejöveteleket fognak vezetni. Az egyetem elnökénél azonban megtörtént a panasztétel is, miszerint ez az eljárás sérti a szabad vallásgyakorlásra vonatkozó törvényeket. 
Az egyik liberális szervezet levelet írt egy Arkansas állambeli iskola tanulóinak szüleihez, hogy pereljék be az iskolavezetést a tavalyi évzárón elhangzott imák miatt. Az ünnepségen két keresztény ima hangzott el, az egyikben egy tanuló bátorította társait, hogy fogadják el Jézust. A liberális szervezet felháborodásának adott hangot, az iskolavezetés azonban leszögezte, hogy a szövetségi irányelvek nem engedik a tanulók véleménynyilvánításának akadályozását.
Az elmúlt évek során a karácsonyi időszakban megszaporodtak a Christmas, vagyis a karácsony szó körüli viták is (az angol kifejezés egyértelműen a Krisztus névre utal), számos olyan esetről lehet hallani, amelyben az ünnep keresztény jellegét "semleges" kifejezésekkel akarják feledtetni az emberekkel. 
Több helyen, például Bostonban is a közterületen felállított karácsonyfát a helyi önkormányzat rendeletére "ünnepi fának" (holiday tree) nevezték el. 
Egy New Jersey-i iskolában még az instrumentális keresztény karácsonyi dalokat is betiltották, egy arizonai körzetben pedig egy olyan ünnepi programjavaslatot utasítottak el, melyben a karácsony keresztény történetét akarta bemutatni egy osztály.
Egy Wisconsin állambeli iskolában jelenleg is folyik harc amiatt, hogy a keresztény karácsonyi dalokat kitiltották a zenei műsorokból, a szintén a decemberi hanukaünnephez kapcsolódó énekeket azonban engedélyezték. Barbara Wheeler, akinek kilencéves lánya jár az iskolába, először 2003-ban tett panaszt, ugyanis a keresztény énekeket kitiltották az iskolai ünnepségekről azzal az indokkal, hogy a "dogmatikus vallási állításokat tartalmazó dalok" nem engedélyezettek. Az iskola vezetői megígérték, hogy visszatérnek az ügyre, de ez nem történt meg. Az iskola zenei programja idén sem tartalmazott keresztény énekeket, úgyhogy Wheeler újból tiltakozott, mire azt a magyarázatot kapta, hogy a hanukával kapcsolatos énekek inkább kulturális jellegűek, mint vallásosak, ezért ezek elhangozhatnak az ünnepségen.
A hitvalló állampolgárok elleni diszkrimináció ellen és a karácsony védelmében az elmúlt hetekben egy zsidó szervezet is felemelte szavát. A Zsidók a Kereszténység Lejáratása Ellen elnevezésű csoport kuratóriumához három ortodox rabbi is tartozik. A szervezet elnöke, Don Feder egy televíziós interjúban elmondta, úgy vélik, hogy az Egyesült Államokban szándékosan emelnek akadályokat a keresztény ünnepek megtartása ellen. Véleménye szerint ez gyengíti Amerikát, mivel elszakítja az országot a szellemi örökségét képező zsidó–keresztény gyökereitől. Elmondása szerint ő az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején nőtt fel, amikor a karácsonyt az iskolákban is megünnepelték, ezeket a rendezvényeket kulturális eseménynek tekintette, és egyáltalán nem okozott zavart számára. 
Egy szociológus, John Gibson The War On Christmas (Háború a karácsony ellen) címmel írt könyvet a témával kapcsolatban, melyben több példával is alátámasztja azon állítását, hogy tudatos erőfeszítések történnek a karácsony keresztény tartalmának kiiktatásáért. Könyvében olvasható, hogy a Texas állambeli Planóban például egy iskolai körzet betiltotta a zöld és a piros papírdíszítések használatát az ünnepségeken, egy kansasi iskolakörzet kirúgta veterán télapóját, mert azt mondta a diákoknak, hogy karácsony napját Jézus születéseként ünnepeljük, egy másik helyen pedig a nyomtatott naptárban nem engedték a "karácsonyi szünet" használatát. A szerző szerint a tiltó rendelkezések hátterében általában az ACLU fenyegetése áll, melyben bírósági eljárást helyez kilátásba, amennyiben az iskolakörzet nem tartja be a rendelkezéseket. Az iskolavezetés pedig a szűk költségvetés miatt nem engedheti meg a pereket. 
Gibson ugyanakkor rávilágít arra, hogy például a Legfelsőbb Bíróság soha nem mondta ki, hogy a karácsonyfa, a Merry Christmas (Boldog karácsonyt!) köszöntés vagy karácsonyi dalok éneklése az iskolában alkotmányellenes. A szociológus úgy látja, hogy rengeteg az ellentmondás ezen a területen. Az iskolákban más vallásokat is tanítanak, mert lényegesnek tartják, hogy a diákok tisztában legyenek például a judaizmussal vagy az iszlámmal. Ugyanakkor a kereszténységnek, úgy tűnik, nincs helye az iskolákban. John Gibson szerint a kultúrháború mögött valójában politikai érdekek állnak, mivel sokan nem nézik jó szemmel, hogy az utóbbi években keresztény vezetők hatékonyan érveltek különböző társadalmi témákban, mint az abortusz vagy a melegházasságok, és civilszervezetek bevonásával tömegtámogatást szereztek a szélsőséges liberális törekvésekkel szemben.

Kisebbség kontra többség

A Fox News televízió legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a legtöbb amerikai úgy véli, hogy a bíróságok túl messzire mentek abban, hogy a vallást a közéletből kiiktassák, és a nagy többség támogatja az önkéntes iskolai imák engedélyezését, valamint azt, hogy az esküszövegekben Istenre utaló formulát lehessen használni.
A közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak hetvenhét százaléka osztja azt az álláspontot, hogy a bíróságok túlzottan ki akarják iktatni a vallást a közéletből, és egy ötvenkilenc százalékos többség úgy érzi, hogy támadás éri a kereszténységet. 
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb amerikai nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróságnak az állam és az egyház szétválasztása érdekében tett intézkedéseivel. 
Az amerikaiak háromnegyede úgy véli, engedélyezni kellene a Tízparancsolat kifüggesztését kormányzati épületeken. Legálisnak kellene lennie, és kétharmaduk jó ötletnek tartaná ezeknek az állami iskolákban való megjelenítését is.
Az elmúlt hónapban egy per zajlott egy szövetségi bíróságon azért, hogy az In God We Trust (Istenben bízunk) felirat lekerüljön a nemzeti valutáról és érmékről: a lakosság kilencvenhárom százaléka szerint a feliratnak rajta kellene maradnia a dollárbankjegyeken és az aprópénzeken. 
Az amerikaiak nagy többsége nem ért egyet azokkal, akik azt hangoztatják, hogy minden vallással kapcsolatos dolognak el kell tűnnie a közéletből, és hatvannyolc százalékuk úgy hiszi, hogy a vallás túl kevés szerepet játszik a legtöbb ember hétköznapi életében. 
A lakosság majdnem fele, negyvenkilenc százaléka úgy véli, hogy a vallás ellen támadás zajlik az országban – ez az arány majdnem háromszorosa azoknak, akik úgy gondolják, hogy a vallásnak túl nagy befolyása van. Minden ötödik ember szerint a vallás jelenlegi helyzete körülbelül megfelelő.
Az amerikai lakosság negyvenkét százaléka jár legalább hetente egyszer istentiszteletekre, tizenkét százalék majdnem minden héten, tizenkét százalék egyszer egy hónapban, tizennyolc százalék ritkán és tizenegy százalék soha.
A legfőbb ok, amiért az emberek istentiszteletekre járnak, hogy érezzék Isten erejét (ez harminckilenc százalék), hogy részt vegyenek egy családi tradícióban (tizennégy százalék), és hogy valamilyen közösségi életet folytassanak (nyolc százalék). 
A lakosság hatvanhét százaléka mindennap imádkozik, azok közül, akik hetente istentiszteletekre járnak, nyolcvanöt százalék imádkozik mindennap, a magukat evangéliumi keresztényeknek vallók közül pedig nyolcvan százalék. Mindössze hat százalék azok aránya, akik saját bevallásuk szerint soha nem imádkoznak. 
Az amerikaiak ötvenöt százaléka úgy véli, hogy a karácsony keresztény szimbólumainak közterületeken való használata sokkal inkább a támadások kereszttüzében áll az idén, mint az elmúlt években. Ugyanakkor negyvennyolc százalék nem ért egyet azzal az állítással, hogy háború zajlik a karácsony ellen az Egyesült Államokban.
A lakosság kilencvenöt százaléka ünnepli a karácsonyt, négy százalék a hanukát és három százalék az afrikai színezet? ünnepet, a kvanzát. Ötvenhét százalékuk vallásos ünnepnek tartja a karácsonyt, tizennégy százalékuk kulturális ünnepnek tekinti, huszonhét százalékuk pedig mindkettőnek. Az amerikaiak inkább kulturális szimbólumnak tartják a karácsonyfát, mint vallásinak. Ami pedig a Mikulást illeti, a döntő többség, nyolcvanhét százalék kulturális szimbólumnak tartja.
A CBS News közvélemény-kutatása alapján a legtöbb amerikai nem fogadja el az evolúció elméletét. Ötvenegy százalékuk hiszi, hogy Isten a jelenlegi formájában teremtette az embereket, harminc százalékuk úgy gondolja, hogy Isten irányította az emberek evolúcióját, és mindössze tizenöt százalékuk hisz abban, hogy az emberiség isteni beavatkozás nélkül fejlődött ki.