Major Nóra
Honnan fúj a szél?

Ezen a héten lépett érvénybe az új villamosenergia-törvény, amely szabad utat nyit a magyarországi szélerőm?-építések előtt. Ennek köszönhetően a magyar tulajdonú Békéswind Kft. is beüzemelheti első két szélerőművét, Mezőtúr és Törökszentmiklós körzetében. A cég 2006 végéig összesen 17 és fél milliárd forintot szán a beruházásokra, és terveik szerint a közeljövőben még 30 "kiserőművet", illetve egy összeszerelő üzemet is létesítenének az országban. A kuriózumszámba menő beruházás részleteiről Molnár László, a társaság ügyvezető igazgatója nyilatkozott a Heteknek.

Szélturbinák Németországban. Környezet- és pénztárcabarát megoldás Fotó: Reuters

– Pontosan milyen akadály hárult el az energiatörvény-módosítás következtében? 
– Az említett törvény a megújuló forrásból származó villamos áram kötelező átvételi árát egységesen 23 Ft/kWh-ra emelte, biztos fedezetet jelentve ezzel a cég finanszírozását ellátó pénzintézetnek. Mivel teljesen új piacról van szó, érthető módon a bankok is vonakodtak megadni a kellő hitelösszeget.
– Mitől "jó üzlet" Magyarországon a szélerőm?-építés?
– Sokat számít az állami garancia az átvételi árat illetően, de nem elhanyagolhatóak az erre a célra elkülönített EU-támogatások (KIOP) sem. Mellesleg a szélerőművek, már csak a természetüknél fogva is, mentesülnek több olyan előírás alól, ami más áramszolgáltatókra érvényben van. Nem kell például mindennap lejelenteni a másnapi termelési mennyiséget, nincs korlátozva az átvehető villamos energia mértéke sem, illetve az engedélyek felett diszponáló Energiahivatal sem tagadhatja meg a szélerőművek működését. Egy ilyen széltorony 2-3 hónap alatt felállítható, utána pedig akár 20 évig is gond nélkül működik.
– Miért előnyös egy ilyen beruházás az ország számára?
– Érdemes szélerőműveket építeni azért, mert a megújuló energiaforrások aránya még nem érte el a teljes termelésben azt a szintet, amit az EU megkövetel. Másrészt, ezekkel a széltornyokkal jelentősen visszaszorul az ország szén-dioxid-kibocsátása, ami szintén szigorúan szabályozott a kiotói egyezmény nyomán. Ha sok a szélerőm? az országban, akkor nem kell kihasználnunk a teljes szén-dioxid kvótánkat, hanem kereskedhetünk is a fennmaradó résszel. És akkor még nem is beszéltünk a beruházáshoz kapcsolódó üzemeltetőkről, karbantartókról, fuvarozókról és összeszerelőkről, amelyek – szándékunk szerint – szintén magyar vállalkozások lesznek.
– Csak nem tőzsdei kereskedésre céloz a szén-dioxiddal kapcsolatban?
– De. Pontosan. Vannak kifejezetten erre szakosodott brókercégek is. Ha például építünk egy erőművet, már előre meg lehet határozni azt a mennyiséget, ami a majdani működése folytán értékesíthető lesz. Egy szélerőm? évente, 1,5 megawattos teljesítmény mellett, 2400 tonna szén-dioxidot "spórol meg". Ennek tonnáját pedig minimum 5 euróért el lehet adni.
– Forradalmasíthatják a magyar áramellátást ezek a 100 méteres "szélkerekek"?
– Azt gondolom, van rá esély. Magyarország számára a megújuló energiák közül a szél hasznosítása a legkézenfekvőbb. A lényeg, hogy a befektetői bizalom megőrzése érdekében az állam a jövőben se vonuljon ki teljesen a kezdeményezés mögül, hanem változó körülmények között is támogassa azt. Jelenleg 12-13 torony működik az országban, de – reményeink szerint – ez még csak a kezdet.