Széchey Noémi
Ázsiába látogatott Bush

George W. Bush amerikai elnök múlt heti kelet-ázsiai körútján először Japánba látogatott el, ahonnan az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának éppen otthont adó Dél-Koreába, majd Kínába és Mongóliába utazott tovább. Valamennyi helyen az amerikai elnök legfontosabb üzenete a demokrácia és a szabadság fontosságának hangsúlyozása volt.

Az amerikai elnök Jing Dufeng pásztor társaságában Fotó: Reuters

Japánban az amerikai elnök szólt arról, hogy a második világháborúban még legnagyobb ellenfélnek számító ország mára az Egyesült Államok legfőbb szövetségesének számít a térségben. Ez annak eredményeképpen vált lehetségessé, hogy a távol-keleti ország az elsők között tette magáévá a demokratikus normákat, és így "a térségben a stabilitás és a biztonság oszlopává" válhatott. Bush kifejezte abbéli reményét, hogy a világ más tájain a demokrácia és a szabadság elterjesztésére tett erőfeszítései hasonló eredményeket érhetnek majd el. Az elnök üzenete elsősorban Kínának szólt, amelyet felszólított, hogy kövesse Japán és Dél-Korea nyomdokait a demokrácia és a szabadság "általános elveinek" elfogadásában és alkalmazásában.
A mára szinte szuperhatalommá nőtt ország számára Bush nem csak a távolból üzent, Kínába tett látogatását a vallásszabadság védelmében tett felszólalásai fémjelezték. Az amerikai elnök a diplomácia játékszabályait felborítva előbb egy protestáns istentiszteletre látogatott el, és csak ezt követően találkozott kínai kollégájával. Üzenet érték? tettét Bush azzal magyarázta, hogy a vallásszabadság fontosságának hangsúlyozása maga után vonja a többi szabadságjogok térnyerését is. "Ezek kéz a kézben haladnak. Az a társadalom, amely elismeri a vallásszabadságot, olyan társadalom, amely egyben elismeri a politikai szabadságot is" – mondta az elnök, majd hozzátette: "Hu elnök gondolkodó ember, és odafigyelt arra, amit mondani akartam neki."
A ma is kommunista Kínában a demokráciákban ismert vallásszabadság csak elméletben létezik. A gyakorlatban komoly üldöztetéseket élnek meg mindazok, akik elkötelezetten vállalják hitüket. A kínai keresztények életét bemutató cikkeinket a Hit és Értékek rovatban olvashatják. 

Terjed a hit

"Kínának nem szabad félnie azoktól a keresztényektől, akik azért gyűlnek össze, hogy nyíltan kifejezzék a hitüket" – üzente az amerikai elnök kínai kollégájának azt követően, hogy pekingi látogatása során részt vett egy protestáns istentiszteleten. George W. Bush ázsiai körútján látogatott el Kínába, ahol még azt megelőzően kereste fel a protestáns gyülekezetet, hogy Hu Csintao kínai elnökkel találkozott volna. A diplomáciai protokollt is felrúgó programválasztás erős üzenet Kína kommunista vezetése számára.
"Az a társadalom egészséges, amely elfogadja a különböző vallásokat, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy szabadon kifejezhessék hitüket" – jelentette ki George W. Bush amerikai elnök a Gangvasi Gyülekezetben tett látogatását követően. Az ez után sorra kerülő és így az amerikai elnök hivatalos programjában csak második helyre sorolt elnöki találkozó során Bush újra hangsúlyozta kínai kollégája számára a politikai és lelkiismereti szabadság fontosságát. Vendéglátója válaszul megjegyezte, hogy a kínai nép már jó ideje kiterjedt demokratikus jogokkal rendelkezik, egyben emlékeztette amerikai vendégét a kölcsönös tisztelet fontosságára, mintegy figyelmeztetve őt arra, hogy nem tartja kívánatosnak az országa belügyeibe való kéretlen beavatkozást. 
A kínai elnök által széles körűnek minősített vallásszabadság azonban csak azok számára létezik, akik hajlandók hitüket a hivatalos szervek felügyelete alatt gyakorolni. Ezt a fajta sajátosan értelmezett szabadságot az idén tavasszal életbe lépett új vallásügyi törvény is megerősíti, a hivatalosan elismert vallási közösségek számára az eddigieknél nagyobb mozgásteret biztosít (gyorsabb bejegyzési eljárás, szélesebb kör? – elsősorban szociális jelleg? – intézményalapítási jog). Ennek a viszonylagos szabadságnak azonban ára van: a hatóságok megszabják, miről lehet, és miről nem lehet beszélni. Például az igehirdetők nem beszélhetnek Jézus második visszajöveteléről, de nem is evangelizálhatnak a templom falain kívül. A tizennyolcadik évüket még be nem töltöttek felé pedig még azon belül sem. Legfőképpen pedig nem kérdőjelezhetik meg a Kínai Kommunista Párt uralmát. (Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma által kiadott, a vallásszabadság helyzetét az egyes országokban vizsgáló éves jelentés Kínát azon országok közé sorolja, amelyek "totalitárius és autoriter módon kívánják ellenőrzésük alatt tartani az egyes vallásokat és azok gyakorlásának módját".)
Az 1,3 milliárd lakost számláló távol-keleti országban több száz millióan tartoznak valamilyen vallási közösséghez, azonban ennek csak töredéke tagja valamely hivatalosan is elismert (buddhista, iszlám, taoista, katolikus vagy protestáns) vallásnak. A mintegy 80 (egyes források szerint már 100) milliós kínai keresztény közösségnek mindössze alig egy ötöde, közel 17 millió keresztény tartozik a hatóságok által engedélyezett gyülekezetekhez. Az amerikai elnök által is felkeresett Gangvasi protestáns gyülekezet például egyike annak az öt gyülekezetnek, amelyek legálisan működhetnek Pekingben.
A keresztények többsége azonban olyan házi gyülekezetek tagjai, melyek jelenleg is illegalitásban működnek, mivel nem voltak hajlandók elfogadni, hogy kommunista hatóságok szabják meg hitük tartalmát és gyakorlásának módját. Ezért azonban még ma is gyakran nagy árat kell fizetniük. A tavasszal elfogadott törvény ugyanis amellett, hogy a hivatalosan elismert vallási közösségek jogait megerősíti, az illegalitásban működő közösségekkel szemben jóval szigorúbb intézkedési jogkört biztosít a hatóságok számára, felszámolva minden "szürke" zónát. A hatóságok így megszakíthatják a földalatti gyülekezetek istentiszteleteit, zaklatják, sőt le is tartóztatják tagjaikat, a börtönökben gyakran verik és kínvallatásnak vetik alá őket, javaikat és ingatlanjaikat pedig elkobozhatják. (Akár éveken keresztül is tarthatnak előzetes letartóztatásban, tehát bírói ítélet nélkül börtönben keresztényt.) Tavaly egy idős aszszony halt meg börtönben, akit azért tartóztattak le, mert Bibliát osztogatott az utcán. Idén november elején pedig egy keresztény pásztort, a feleségét és több munkatársát ítélték többéves börtönbüntetésre azt követően, hogy a rendőrség tavaly szeptemberben letartóztatta őket, miután mintegy 250 ezer illegálisan nyomtatott Bibliát talált az otthonaikban. A hat házi gyülekezetet vezető Csaj Zsuhua pásztor ellen a vád "illegális kereskedelmi tevékenység" és törvénytelen gazdasági haszonszerzés volt, hiába állította a pásztor, hogy a Bibliákat ingyen osztották volna szét a gyülekezetekben, és hiába nem tudott ez ellen az ügyész bizonyító erej? tényeket felhozni. De a keresztényeket védő ügyvédi iroda tevékenységét is felfüggesztették a hatóságok, miután a védőügyvéd úgy nyilatkozott, hogy "a kínai bíróságok számára a tények és a törvények semmi értékkel nem bírnak". (Kínában ugyan engedélyezett a Biblia nyomtatása és értékesítése, azonban csak az erre kijelölt helyeken, elsősorban a nagyvárosokban, tehát csak a legális gyülekezet számára elérhető. A főleg vidéken élő földalatti gyülekezetek tagjai – az összes keresztény mintegy 80 százaléka – számára marad ezen a területen is az illegalitás. Keresztény vezetők szerint még ma is csak minden második kínai kereszténynek van saját Bibliája.)
Mindennek ellenére a kínai keresztény közösségek növekednek a világon a legdinamikusabban. Mivel a földalatti keresztények számáról értelemszerűen pontos adat sem létezik, nehéz megbecsülni a növekedési ütemet is, azonban helyi vezetők és különböző kínai missziók beszámolói szerint naponta több tízezren, éves szinten mintegy 2-3 (egyes becslések szerint 5) millióan fogadják el Jézus Krisztust személyes megváltójuknak.