Morvay Péter
A korbácsos író meséje

A 2005-ös fekete év megmentését várja Hollywood a Narnia krónikái című, december elején a mozikba kerülő szuperprodukciótól. A C. S. Lewis angol szerző regénysorozatát feldolgozó fantasy filmet a Walt Disney producerei a Passió sikerén felbuzdulva az amerikai keresztény nézőközönség felé mint evangéliumi történetet reklámozzák.

C. S. Lewis regényének eredeti borítója. A film nem gyermekmesének készült 

Bár Clive Stapeles (C. S.) Lewis nevét kevesebben ismerik, mint a Gyűrűk Ura szerzőjét, J. R. R. Tolkienét, mindketten a huszadik század legsikeresebb írói közé tartoznak, akiknek művei az ezredfordulón a filmvásznon is megjelentek. Ők a nagyszabású fantáziavilágokat megteremtő és mitológiai alakokkal benépesítő fantasy műfaj megteremtői, akik hosszú időn keresztül jó barátságban is álltak egymással.
C. S. Lewis különc oxfordi professzorként szinte teljes magányban élt, amikor megírta a Narnia krónikái című hétkötetes, gyermekek és felnőttek körében egyaránt népszerű regénysorozatát. Lewis életét tragédiák sorozata kísérte: anyja korán meghalt, apja és több rokona alkoholistaként szintén nyomorúságos körülmények között élt. Lewisnak ennek ellenére tehetséges fiatalemberként sikerült bejutnia a brit elitoktatás fellegvárának számító Oxfordi Egyetemre, ahol később professzori állást is kapott.
Lewis a családi tragédiák elől 19 éves korában egy különös kapcsolatba menekült: összeköltözött egy nála huszonöt évvel idősebb, férjes asszonnyal, akivel ezután évtizedeken keresztül, félig-meddig titokban együtt élt. 
A londoni The Times egy most megjelent írásában C. S. Lewist "az ellentmondások emberé"-nek nevezi: bár önmagát elkötelezett protestánsnak tartotta, aki teologizáló írásaiban az evangéliumi hitet védelmezte, magánélete sok tekintetben ennek cáfolata volt. Furcsa vadházassága mellett barátainak írt leveleiből kiderül, hogy Lewist élénken érdekelték a különböző szexuális perverziók, főleg a szadizmus gyakorlati formái is. A Times által idézett egyik írásában önmagát Philomastrixnak, "a korbács szerelmesé"-nek nevezi, és arról értekezik, hogy milyen "javára válik a léleknek", ha fiatal lányoknak ezzel az eszközzel okoznak fájdalmat.
Lewis számára az írói sikert az először 1939-ben megjelent Narnia krónikái hozták meg. Ebben a hosszúra nyúlt regénysorozatban a második világháború bombázásai elől vidékre költöztetett gyerekek egy ódon házban egy különös szekrényre bukkannak, amelyet miután félretolnak, egy másik dimenzióba, egy párhuzamos világba lépnek át. A Földön kívüli Narnia a legkülönbözőbb, félig ember, félig állat formájú lényekkel, boszorkányokkal, jó és rossz misztikus alakokkal van benépesítve. Ahogy Tolkien a Gyűrűk Urában egy földrajzi szempontból is kidolgozott álomvilágot teremtett, úgy Lewis is, remeteként bezárkózva emeleti szobácskájába, egy kelta, görög és bibliai elemeket vegyítő, térképekkel is ellátott túlvilágra kalauzolja el olvasóit. Az Oroszlán, a Boszorkány és a Ruhásszekrény című film bemutatóját az Egyesült Államokban úgy időzítették, hogy a fantasy műfaj kedvelői a legújabb, minden eddiginél rémisztőbbként reklámozott Harry Potter-folytatás után néhány héttel nézhessék meg a szintén sorozatnak szánt Narnia-történetet.