Szikora Márton
Kasmír a földrengés után sem nyugszik

Véres terrorakciók sora rázta meg az indiai fővárost az elmúlt hétvégén. Az összehangolt robbantások legfőbb célpontjai az ünnepi bevásárlásra készülő civilek voltak. Indiai terrorelhárító szervek szerint a nyomok Pakisztánban működő iszlám szélsőséges csoportokhoz vezetnek.

A piactéri robbantás helyszíne Újdelhiben Fotó: Reuters

A szombaton Újdelhiben szinte egy időben végrehajtott három merénylet összesen hatvanegy halálos áldozatot követelt, a sebesültek száma pedig meghaladja a kétszázat. Az egyik esetben a sofőr és a kalauz lélekjelenlétének köszönhetően sikerült minimálisra csökkenteni a pusztítást. Ők ugyanis egy gyanúsnak látszó gazdátlan csomagot észlelve hirtelen mindenkit leszállítottak a 14 milliós főváros déli részén közlekedő járműről, aminek köszönhetően a robbanás itt nem követelt halálos áldozatokat. 
A város két másik pontján, a Pahargandzs és a Szárodzsini Nagar kerületekben található zsúfolt piacokon azonban hatalmas pusztítást végzett a detonáció. Az áldozatok között sok gyermek, közöttük legalább egy héthónapos csecsemő is volt. Egy a Daily Telegraph-nak nyilatkozó riksahajtó szerint, aki a pahargandzsi robbantás szemtanúja volt, "az óriási erej? lökés után mindent belepett a füst, és nem lehetett mást hallani, mint gyerekek és asszonyok sírását". A szárodzsini piacnál a szemtanúk beszámolója szerint a föld is megmozdult a detonáció hatására, az emberek teste a felismerhetetlenségig megroncsolódott. Az akciók időzítése sokkhatásként érte az indiai társadalmat, hiszen azok pontosan a hindu nemzeti ünnep előestéjén történtek. A diuváli, azaz a fény ünnepe India-szerte megtartott ünnep, amikor az indiaiak – hasonlóan a nyugati kultúrkör karácsonyához – ajándékokkal lepik meg szeretteiket. 
Bár az indiai kormányzat már az elkövetés napján leszögezte, hogy terrortámadás történt, a felelősök megnevezésével kapcsolatban eleinte igen óvatosan nyilatkozott. A hét elejéig több mint harminckét a robbantással összefüggésbe hozható gyanúsítottat tartóztattak le a hatóságok, mire a nyomozás állásáról, illetve a tettesek mögött álló szervezőkről minimális információt a sajtó rendelkezésére bocsátottak. Tény azonban, hogy a robbantásokat megelőző órákban kezdődtek meg a tárgyalások Pakisztán és India között a vitatott Kasmír tartományt elválasztó, mindkét oldalról rendkívüli erőkkel őrzött de facto határvonal egyes részeinek megnyitásáról. A tárgyalások célja ésszerű megállapodás elérése, aminek most szomorú apropója a részben pakisztáni ellenőrzés alatt álló Kasmírt ért földrengés, illetve az ez által létrejött humanitárius katasztrófának az enyhítése lenne. A jelenleg demarkációs vonalként is szolgáló határsáv helyenkénti megnyitása révén segélyszállítmányok indulhatnának útnak Kasmír pakisztáni felére, illetve a határ két oldala mentén kettészakadt családok egymásra találásával esetleg elindulhatna az enyhülés a vitatott tartomány miatt már két háborút is vívott – nem mellesleg – atomhatalmak között.
Bár Pervez Musarraf pakisztáni elnök a robbantások másnapján tízperces telefonbeszélgetésben részvétét fejezte ki az áldozatok miatt, és a nyomozás feltétel nélküli segítéséről biztosította Manmohan Szing indiai miniszterelnököt, az újdelhi kormány hivatalos álláspontja szerint "továbbra is szomorúan konstatálják a robbantásokkal kapcsolatban kimutatható (terrorista csoportok által biztosított) külső támogatást", utalva ezzel több, Pakisztán területéről irányított szélsőséges iszlámista csoportra.
A londoni merénylethez több szempontból is hasonlító, Újdelhiben elkövetett terrorakciókért egy muzulmán csoport vállalta magára a felelősséget. Egy magát Ahmed Jaár Gaznávinak nevező személy szerint az akciót egy eddig kevéssé ismert terrorbrigád, az Iszlámi Inkilábi Mahaz (Iszlám Felkelés Front) nevű szervezet hajtotta végre. A bejelentést a Kasmíri Hírszolgálatnak telefonon eljuttató személy a robbantások okaként arra hivatkozott, hogy "a muzulmán milicisták létszáma megcsappant az indiai biztonsági erők akcióinak és a földrengésnek az eredményeképpen" – közölte a Daily Telegraph. Szakértők szerint a csoport mögött valójában a pakisztáni főhadiszállású, az al-Kaidához közel álló iszlámista Laskár-i-Tajaba, az egyik legnagyobb kasmíri terroristasejt áll. 
Ha lehet a barbár pusztításnak ezt a fajtáját számokban mérni, az Indiában elkövetett terrorizmus mára ijesztő méreteket öltött. A terrorista csoportok tevékenységét statisztikai adatokká formáló Dél-Ázsiai Terrorizmus Portál szerint (SATP) az indiai szubkontinensen 1994-től 2005 júniusáig nem kevesebb mint ötvenezer ember halt meg terrorizmus miatt. A szervezet által közölt adatok szerint ebből csaknem huszonnégyezren maguk a terroristák váltak áldozattá, az áldozatok közül további közel húszezer személy civil volt, a biztonsági erőknek a terror elleni harcban elesett tagjai pedig hétezernél is többen voltak a vizsgált tizenegy éves időszak alatt. 
A portál terrorizmus-szakértője, Judáj Bászkár szerint "India a legnagyobb számokat produkálta a terrorizmushoz kötődő események terén, mind az elkövetett akciók számát, mind pedig az egyes válságok időben történő elhúzódását tekintve." 
A Kasmírban az indiai biztonsági erők által lefoglalt fegyverek mennyisége is jelzi a helyzet súlyosságát. 
A vitatott tartományban eddig harmincezer kalasnyikov gépfegyvert, hatvanezer kézigránátot és több tonnányi RDX robbanóanyagot sikerült lefoglalnia az indiai hatóságoknak.