Munkatársunktól
Hasad tovább

Szinte biztosra vehető, hogy az Országgyűlés elvi hozzájárulását adja a Paksi Atomerőmű további működéséhez. Az ügyben egyfajta nagykoalíció képe kezd kialakulni, hiszen mind az MSZP, mind a Fidesz az üzemidő húsz évvel történő meghosszabbítását támogatja. Egyedül Illés Zoltán, ősfideszes országgyűlési képviselő és környezetvédelmi aktivista tiltakozik. 

Turbinaellenőrzés Pakson Fotó: MTI

A Paksi Atomerőmű blokkjait - melyek a magyar villamosenergia-termelés több mint 40 százalékát biztosítják - 1982-1987 között helyezték üzembe. A blokkok tervezett üzemideje 2012-2017 között járna le, de az üzemidőt a műszaki szakértők szerint legalább 2037-ig meg lehetne hosszabbítani. 
A hosszabbítást az is lehetővé teszi, hogy nyáron Bátaapáti lakossága 91 százalékos többséggel megszavazta, hogy területén épüljön meg a kis- és közepes radioaktív hulladékok tárolója. A jelenlegi, az atomerőmű területén található tároló 2008-ig működhet. 
Az országgyűlési határozattervezetben a kiotói egyezményre hivatkozva azzal érvelnek a hosszabbítás mellett, hogy az atomerőmű ma mintegy 40 százalékos úgynevezett emissziómegtakarítást tesz lehetővé. Az erőmű leállításával legalább húsz százalékkal nőne a villamosenergia-termelés átlagára, és mivel az atomerőmű szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítja elő az áramot, nélküle a CO2-kibocsátás 15 százalékkal nagyobb lenne. A határozattervezet szerzői állítják: 12 ezer szélerőművel sem lehetne Paksot kiváltani. Az atomerőmű pótlása biomasszára alapozott erőművekkel a hazai faellátás korlátai miatt is lehetetlen lenne. Az atomerőmű „kiesése” esetén harmadik lehetőségként az energia világpiacon történő vásárlása áll, ami viszont kiszolgáltatottá tenné az energiaellátást. 
„Az MSZP támogatja az üzemidő-hosszabbítást, amely a fejlesztésekkel együtt teljesítménynövekedéssel is párosul. Az atomerőmű léte Paks és térsége munkaerőpiacán kulcsfontosságú, bezárása válságövezetté tenné a régiót” - mondta a Heteknek Szabó József paksi szocialista országgyűlési képviselő, az erőmű egykori vezérigazgatója. „Az elmúlt években javult az atomenergia-felhasználás nemzetközi megítélése, az erőmű üzemanyaga szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, az „atomáram” költsége alacsony és teljesen független az olaj- és földgáz-kitermeléstől” - sorolta érveit Szabó. 
Az atomenergia korlátozása és negatív megítélése e-gyedül Németországra és Ausztriára jellemző. Nyolc országban - köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban és Finnországban - 28 atomerőmű építése, előkészítése folyik, és sem Svájcban, sem Nagy-Britanniában nem korlátozzák az atomerőművek építését. 
A hosszabbítás pártján áll Tóth Ferenc is, Paks és térsége egyéni országgyűlési képviselője, aki a Fidesz színeiben a legutóbbi választáson nem kisebb fegyvertényt hajtott végre, minthogy az „atomvárosban” legyőzte a volt „atomos” vezérigazgatót. Tóth szerint óriási szükség van az atomerőműre, mint a legolcsóbban és környezetbarát módon áramot előállító erőműre. „A Fidesz hivatalos álláspontja a hosszabbítás, amit Pelczné Gáll Ildikó alelnök asszony a közelmúltban Pakson tett látogatása során be is jelentett”- tette hozzá lapunknak Tóth Ferenc.