Hajdú Sándor
Nemzeti pótcselekvés

Magyarország 2006. január 1-jétől bevezeti a nemzeti vízumot, a magyar külügyi tárca erről szerdán jegyzéket adott át az érintett Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország budapesti nagykövetének.

Szász Jenő Fotó: S. L.

A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni.
A díjmentesen kérelmezhető nemzeti vízumot valamennyi ukrán, szerb és montenegrói, román és horvát állampolgár igényelheti, összesen kilenc magyar külképviseleten: Kolozsváron, Bukarestben, Szabadkán, Belgrádban, Zágrábban, Eszéken, Kijevben, Ungváron és Beregszászon. A jövő januárban életbe lépő törvény előírása szerint a nemzeti vízum igénylésekor továbbra is meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási feltételeknek, emellett igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit. 
Nemzeti hatáskörbe tartozó vízumról van szó csupán, a Külügyminisztérium mégis tájékoztatást adott bevezetéséről az Európai Uniónak. A külügyi tárca további szakkonzulokat küld ki az érintett külképviseletekre, és a technikai állományt is megerősíti, hogy a vízumkiadás zökkenőmentesen folyjék majd.
Az EU egyik főigazgató-helyettese október végén Budapesten egyeztet a kérdésről az illetékes belügyi helyettes államtitkárral, de az már most egyértelmű Brüsszelben, hogy a magyar nemzeti vízum bevezetése összhangban van az unió vízumpolitikájával.
A nemzeti vízum birtokában tulajdonosaik a bevándorlási és állampolgársági hivatal regionális igazgatóságain hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt kapnak további kérelem benyújtása nélkül, amely Magyarország teljes jogú schengeni tagságát követően lehetővé teszi az engedély birtokosainak a továbbutazást a schengeni térség többi országába.
A nemzeti vízum bevezetése a bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpolitikát - mondta Szász Jenő lapunknak, a Gyurcsány-kabinet intézkedését kommentálva. 
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint: „a nemzeti vízum kiváltása plusz nyűg, utazgatás és költség az erdélyi magyarok számára a mostani feltételekhez viszonyítva”. 
A politikus szerint, amit az erdélyi magyarok szerettek volna, az a „szülőföld elhagyása nélkül megszerezhető magyar állampolgárság, amelynek birtokában nem lenne szükség nemzeti vízumra”. Szász Jenő szerint a külső és belső adósságokkal terhelt Magyar Köztársaságnak a kitárulkozás a jövő, a határon túli magyarság magához ölelése révén a Kárpát-medence belakása, nemzeti, gazdasági érdekeinek nyitottságra épülő érvényesítése a térségben.
„A nemzeti vízum nem váltja ki a kettős állampolgárságot” - mondta Markó Béla kérdésünkre, a magyar Külügyminisztérium hivatalos bejelentése kapcsán. Szerinte minden olyan intézkedést, amely könnyebbé teszi a magyar-magyar kapcsolatot, amely megkönnyíti a határon túliak Magyarországra utazását vagy ott-tartózkodását, azt mi csak üdvözölni tudjuk. A nemzeti vízum is fontos lesz a határon túli magyarok számára, valószínűleg különösen a kárpátaljai meg a vajdasági magyaroknak jelent majd sokat. „Ugyanakkor természetesen azt is el kell mondani, hogy ez nem váltja ki a másik célt, a kettős állampolgárságot” - nyilatkozta lapunknak az RMDSZ elnöke.