Hajdú Sándor
Pörkölt és fieszta Battonyán

Volt, aki már szombat reggel kitelepedett kisszékével a főutcára, hogy láthassa a miniszterelnököt, aki - Karsai József meghívására - az Országos Nyugdíjas- és Civil Szervezetek találkozójának volt a vendége. A búzaégetőből szocialista parlamenti képviselővé avanzsált Karsai időről időre „dob egy nagyot”, főleg akkor tesz ki magáért, amikor - saját pozícióit erősítendő - egy-egy politikai nagyágyút invitál meg körzetébe. A kormányfői vizit ezúttal „nagyot szólt”: Gyurcsány mintegy tízezer idős gazda előtt szociális földosztó és értékesítő programot hirdetett meg. 

Sorbanállás az ételért. Osztozni jó Fotó: H. S.

Már fél tíz körül járhatott, de a kormányfő még mindig sehol. Egy nagy gesztenyefa alá ültem le az árokpartra, mellettem nyolc év körüli roma srác kuporgott; a ruhája kopottas, tornacipője orra levágva - kinőtte a nyáron, de így még használható. Hamarosan villogó rendőrautó előtt nyílik a kordon, mögötte komoly fekete csúcsmodelleken érkezik a kormányfő és kísérete. Lacika szája tátva a csodálkozástól, eddig ilyet csak filmen látott. Kérdezi is az apját, aki közben odaült mellé: „Milyen autók ezek, apu?” - Mercedes, Audi, BMW - sorolja, majd rászól a fiára, hogy menjenek, mert lassan osztják majd az ebédet. 
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára közben többször is megállt, fogadta az út mellett várakozó emberek kézfogásait, a puszikat, sőt még autogramot is osztott. 
A fórumra négy megyéből mintegy százhúsz nyugdíjasklub tagjai érkeztek - ki busszal, ki autóval, ki pedig vonattal. A sporttelep egyik felében a csaknem tízezres tömegnek százhúsz bográcsban rotyogott a sertés- és marhapörkölt.
Amikor a miniszterelnök lépett a szószékhez egy egyenruhás idős postás felugrott, majd rázendített az internacionáléra: Fel, fel ti rabjai… - de a körülötte lévők hamar leintették. Az öreg kézbesítő morgott magában egy kicsit, hogy a régi szép időkben nem volt szégyen elénekelni a munkásmozgalom eme klasszikusát. 
Eközben Gyurcsány Ferenc az összefogás fontosságáról és az emberek boldogulásának lehetőségéről szónokolt. Úgy tűnik, kissé hosszan, mert a tömegben valaki megjegyzi: sok a beszéd, még elfő a pörkölt szaftja, az pedig felér egy nemzeti tragédiával. 
„Tudom és ismerem, milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki egy kétszobás lakótelepi lakásban lakik - szónokol a miniszterelnök, aki édesanyjával kapcsolatosan megjegyzi, hogy csak akkor kapcsolja be a konvektort, ha nagyon muszáj. „Tudom, hogyan számolja és olvassa a gázórát, hány köbméter fogyott el ebben a hónapban”- mondja Gyurcsány, aki ezért - mint mondta - napokon belül beterjeszti az aktuális nyugdíjreformot. A legizgalmasabb pont mégis az volt, amikor az új földreformról kezdett beszélni a miniszterelnök. 
„Nem jött-e el az ideje egy új földosztásnak?” - kérdezte hallgatóságától, majd bejelentette: még télen meghirdetik azt a szociális földosztó és értékesítő programot, amelynek keretében a gazdák 20-30 éves futamidőre, alacsony kamatozású, 3-4 százalékos hitelre vásárolhatnának a Nemzeti Földalap kezelésében lévő, több százezer hektárnyi állami földből. A cél az, hogy „a gazda azt lássa, van perspektíva, van jövő.”
Amikor az osztozásról beszél Gyurcsány Ferenc, mármint, hogy osztozni jó, azonnal jön a replika: „Benne vagyok Ferikém, de csak mi ketten, te meg én, bedobunk mindent, aztán fifti-fifti.” Elismerő röhögés a jutalma a poénnak a háttérből. Aztán nagy taps, majd Karsai doktor felajánlotta nyolchavi tiszteletdíját (mintegy másfél millió forint) a nyugdíjaskluboknak. Az örömünnep ezután indult csak meg igazán: irány a kondér. Mi újságírók még követtük a miniszterelnököt a művelődési ház ajtajáig, ide azonban stílszerűen csak piros színű kártyával lehetett bejutni, vagyis ez a V.I.P. szektor. Méltatlankodtunk egy sort, majd csodálkoztunk is, hiszen a kiválasztottak között Zsíros Géza egykori kisgazda képviselőt fedeztük fel, amint lazán, vállra vett öltönyben sétált be a szocialista képviselők között. Visszamegyek a fa alá, ahol Lacika még mindig őrzi az autókat. Ölében műanyag tálka, benne pörkölt, és egy nagy karéj puha kenyér. Boldogan mondja: „Bácsi, ha megnövök, én politikus leszek.”