Németh S. Szilárd
Alkotmánybíró kerestetik

Hiába bővült az Alkotmánybíróság (AB) létszáma, működése az elkövetkezendő években megbénulhat. Az új bírák beiktatásával ugyan tíztagú lett az Alkotmánybíróság, ám novemberben lejár Holló András elnök mandátuma, 2007-ig pedig további öt bíró köszön le.

Kovács Péter és Bragyova András. Helyet foglaltak Fotó: V. Sz.

„Végre olyan alkotmányjogi helyzetet kellene teremteni, amely a biztonságos működés feltételét rendezi” - véli Szabó András az AB jelenlegi helyzetéről. A lapunknak nyilatkozó akadémikus szerint Bragyova András és Kovács Péter hétfői beiktatása rövidtávon sem rendezi a testület helyzetét, mivel a törvényben előírt létszám nem tíz, hanem tizenegy.
A helyzet azonban tovább romolhat a közeljövőben. Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke novemberben köszön el a testülettől, a következő két év során pedig további öt bíró megbízatása jár le. A politikai pártoknak egy évbe tellett a két új alkotmánybíró megválasztása, így az öt bíró kapcsán még nehezebb lesz egyezségre jutniuk. Amennyiben nem sikerül a távozó tisztségeket betöltetni, az Alkotmánybíróság létszáma olyan alacsonnyá válik, hogy a nagyobb horderejű ügyekben határozatképtelen lesz.
A testület szempontjából szintén lényeges kérdés, hogy Holló András távozásával kit választ önmaga közül elnöknek. Korábban felmerült Holló András mandátumának, így akár elnöki tisztségének megújítása is, ám ezt nem támogatta az SZDSZ, újabban pedig a nagyobbik ellenzéki párt sem.
„A Fidesz azért nem támogatja Holló újrajelölését, mert egy jobboldali elnököt szeretne” - nyilatkozta Vastagh Pál, MSZP-politikus a köztévé Este című műsorában. Lapunk információi szerint a Fidesz Holló helyett Erdei Árpádot akarja az Alkotmánybíróság elnöki tisztségében látni.
A parlamentnek a gyorsabb ügymenet érdekében elemi érdeke lenne, hogy a lehető leggyorsabban rendezze az Alkotmánybíróság helyzetét - véli Szabó András. A korábbi alkotmánybíró szerint a jelölés módján is érdemes lenne változtatni.
„Több csatornára van szükség, hogy ne csak az országgyűlés, hanem például az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is jogosult legyen a bírák jelölésére” - mondta Szabó András.
Számos alkotmányjogász úgy gondolja, hogy a jelenlegi rendszer és a politikai alkuk eredményeként gyakran „színtelen-szagtalan, ismeretlen jogászok lesznek az Alkotmánybíróság tagjai”, míg a karakteres jelölteket „a két politikai oldal egymásnak kilövi”.