A reményt keltő fejlemények után úgy tűnik, újra kudarcba fulladnak a világ két legveszélyesebb atomprogramjának megoldását célzó diplomáciai erőfeszítések. Észak-Korea két nappal a leszerelési megállapodás után azzal vádolta meg Washingtont, hogy atomtámadást készít elő a Koreai-félszigeten. Észak-Korea előzőleg ígéretet tett arra, hogy gazdasági támogatás és biztonsági garanciák fejében feladja atomfegyverprogramját. Órákkal a megállapodás után Phenjan már bejelentette, csak akkor hagy fel atomfegyverprogramjával, ha Washington könnyűvizes reaktorokat szállít cserébe.
Ezt a feltételt a Fehér Ház már korábban visszautasította. A hét elején Irán is újra jelezte, hogy folytatni kívánja nukleáris programját. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország szeretné, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynükség (NAÜ) az ügyet minél hamarabb az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinné, ahol szankciókat rendelhetnének el a perzsa ország ellen. Oroszország, Kína, Brazília és a NAÜ igazgatója, Mohamed El-Baradei azonban egyelőre ellenzi ezt a lépést. „Csalódással fogadtuk az iráni elnöknek az ENSZ-ben elmondott beszédét, de ha a nemzetközi közösség megőrzi hidegvérét, és egyetértésre jut, akkor vissza lehet vezetni az irániakat a tárgyalóasztalhoz, és rá lehet venni őket arra, hogy betartsák a nemzetközi előírásokat” - nyilatkozta lapunknak Michael Ward brit nagykövethelyettes. Nagy-Britannia az EU soros elnökeként vezeti az Iránnal folytatott tárgyalásokat.