Vissza a tartalomjegyzékhez

Hubert József, Kalmár Mónika
Megkezdett kezelés

Az orvosok elmaradt ügyeleti díjaira mintegy 20-25 milliárd forintot kellene kifizetnie a költségvetésnek, amennyiben a bíróság jogerősen az egészségügyi dolgozók javára dönt. Ez a nem várt kiadás komoly nehézségek elé állítaná az egyébként is pénztelen egészségügyet. Az ÁSZ szerint a magyar kórházak adósságállománya több mint négymilliárd forint. 


Homályos jövőkép: pénztelenség és koncepciótlanság Fotó: S. L.

„Tartalékaink nincsenek” - vázolja a keszthelyi kórház igazgató főorvosa az általa vezetett intézmény gazdasági helyzetét. Szenkovszky Adrienne a Heteknek elmondta: ahol munkaköröket lehetett összevonni, azt a takarékosság jegyében már megtették. A keszthelyi kórházban is szívesen veszik, ha a krónikus betegek folyamatosan használt gyógyszereiket magukkal viszik, és a mosoda költségeit is csökkenteni tudják azzal, ha a páciensek saját pizsamájukat, illetve hálóingüket használják. Mint az igazgató főorvostól megtudtuk: lassan a kórház fennmaradását veszélyezteti az intézet pénzügyi helyzete: a takarékoskodás mellett a dolgozók tíz százalékát bocsátották el. „Nem az egészségügyi szakdolgozóktól váltunk meg, ezen a területen ugyanis folyamatos hiánnyal küzdünk: kevés a nővér, a sebészeti osztályon az orvos is” - közölte Szenkovszky Adrienne igazgató főorvos. A keszthelyi kórházban - az ország más egészségügyi intézményeihez hasonlóan - az idei év elején nem tudták maradéktalanul végrehajtani az ígért béremelést, és még az is kérdés, hogy az illetmények szeptemberben esedékes 4,5 százalékos emelésére honnan lesz fedezet. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a kórházak bruttó adósságállománya 4,1 milliárd forint. 
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) 106 kórház részvételével készülő felmérése kimutatta, hogy a megkérdezett intézmények több mint a fele - összesen 60 - lejárt tartozással rendelkezik. Ajkay Zoltán, a kórházszövetség volt elnöke korábban hangsúlyozta, hogy ezek az intézmények nem csődben vannak, csupán adósságaik vannak. Leggyakrabban a szállítóknak tartoznak az intézmények, csak határidőn túl tudnak fizetni például a gyógyszerekért, kötszerekért, de van, amelyiknek közüzemi tartozásai vannak, vagy más jellegű köztartozást halmozott fel. A kórházszövetség elnöki pozíciójának várományosa, Varga Ferenc lapunknak elmondta: a pénz hiányában látja a legfőbb problémát. A kormány 100 lépés program egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseit jónak tartja, mivel gyakorlatilag az elmúlt hat-hét év reformkezdeményezéseit tartalmazza. A jelenleg a siófoki kórház főigazgatójaként tevékenykedő Varga szerint a program sikere vagy kudarca - az elmúlt évek reformtörekvéseihez hasonlóan - az anyagiakon múlik. 
Az ÁSZ revizorai szerint azonban a hazai egészségügy több területének a pénztelenség mellett a másik nagy rákfenéje a kidolgozott programok, átfogó fejlesztési koncepciók hiánya. A számvevők úgy vélik, hogy a jelenlegi áldatlan állapotok kialakulásához nagymértékben hozzájárultak a szaktárca elmúlt hat-hét évének vezetői, akik az egyre égetőbb kérdéssé váló átfogó projektek kidolgozását azonnal végrehajtható tervezetekkel odázták mind ez idáig el.