Balogh Ferenc
A digitális világ prófétája

Apple, Macintosh, iPod, iTunes, MiniMac… A felsorolást hosszan lehetne folytatni, hiszen az Apple szinte havonta dobja piacra újabb és újabb számítógépcsodáit, MP3-lejátszóit vagy internetes szolgáltatásait, és tör mindezzel borsot nagy testvére, a Microsoft orra alá. A Mac sokak szerint nem azért jobb, mint a PC, mert megbízhatóbb, vagy mert nem fagy le, hanem mert cool, trendi, egyfajta életérzést szimbolizál, akár a Coca-Cola, Mickey Mouse vagy a Szabadság- szobor. Ha eléggé szemfülesen nézünk meg egy hollywoodi filmet, azt is észre- vehetjük, hogy a jó fiúk általában Mackel, a rosszak pedig PC-vel törnek be valamilyen hálózatba, vagy telepítenek vírust egy idegen űrhajó fedélzeti komputerébe. Miért kedvelik annyian a kis alma logóval ellátott számítógépes termékeket? Mi áll az Apple sikerének titka mögött?

Steve Jobs Apple-vezér. A „szép” új világ szolgálatában Fotó: Reuters

Bill és Steve együtt indultak huszonöt éve. Mikor még semmijük sem volt, akkor még barátok voltak. Bill ma a világ leggazdagabb embere, de azért Steve sem panaszkodhat. Ő is dollármilliárdos. Úgy egy évtizeddel ezelőtt Steve a csőd szélére került, de Bill kisegítette a bajból. A két úriember nem lehet más, mint Bill Gates, a Microsoft elnöke és egykori mentora, Steve Jobs, az Apple Computers tulajdonosa. 
A sok vihart megélt Apple Computers hajtóereje kétségkívül az otthoni számítógép fogalmát megálmodó Steve Jobs. Rajongói és bírálói szerint is legalább olyan, vagy még karizmatikusabb figura, mint a szoftvermogul Bill Gates. A hasonlatra érdekes fényt vet az a tény is, hogy pályája hajnalán maga Gates egy ideig az Apple alkalmazásában állt, sőt számos ötletét az operációs rendszer grafikus megjelenítésétől a különböző szoftverekig az Apple-nél eltöltött évek alatt ötlötte ki. 
A huszonegy éves egyetemista Steve Jobs barátjával, Steve Wozniakkal 1978-ban, a hippikorszak virágzásának idején építette meg az első Apple számítógépet a szülei garázsában. Miután abbahagyták az egyetemet, hogy az általuk megálmodott szerkentyűket megalkothassák, itt kezdődött a sorozatgyártás, és innen nőtte ki magát néhány év alatt a kis cég egy több ezer főt foglalkoztató vállalattá. A cég szellemi atyjának, a mellesleg zenész gyökerekkel rendelkező Jobsnak víziói voltak a jövőről. Már a hetvenes években egy olyan világról álmodozott, amelyben a számítógép a hétköznapi élet része, melyen keresztül az emberek kommunikálni tudnak egymással, mint ahogy telefonon teszik, vagy repülőjegyet foglalhatnak anélkül, hogy a lábukat kitennék otthonukból. Mindez már a jelen, s az álmok megvalósulni látszanak.
Az elmúlt esztendőben az Apple 35 százalékkal növelte a hardvereladásból származó bevételeit, ezzel a világ számítástechnikai cégeinek gazdasági ranglistáján a hetedik helyet foglalja el. Ez igen előkelő helyezés egy kizárólag személyi számítógépeket és kisebb tartozékokat gyártó vállalat számára egy olyan listán, amelynek élén ipari szuperszámítógépeket gyártó óriások állnak, mint például az IBM vagy a SUN Microsystems. Az MP3 zenei lejátszók piaci részesedésének 57 százalékát az Apple birtokolja, ezzel gyakorlatilag monopolhelyzetben van egy olyan szórakoztató elektronikai piacon, amely négy évvel ezelőtt még szinte nem is létezett. Az Apple médialejátszó szoftvere, az iTunes ugyanis egy online zenei webáruház is egyben (Apple Music Store), ahonnan minimális összegért legálisan tölthetjük le kedvenc zenekarunk legfrissebb vagy akár korábbi slágereit. Az elmúlt másfél év alatt ötszázmillió dalt értékesítettek ezen a hálózaton keresztül. A folyamat itt persze nem ér véget, mert a számítógépünkre lementett zenéket áttölthetjük hordozható Apple iPod lejátszónkra, és egy fülhallgatóval bárhol, bármikor zenét hallgathatunk éppúgy, mint egy walkmannel. 

„Szép” új világ

Jelen pillanatban a világ nagyvárosainak 60 százalékában működnek Apple Store-ok, azaz számítógépes szalonok, ahol a tisztelt nagyérdemű testközelbe kerülhet minden egyes Apple-termékkel; videóra veheti szeretteit, majd a nyersanyagot összevágva DVD-re írhatja a filmet, és hazaviheti, bedughatja elektromos gitárját egy zenei célokra optimalizált Macintoshba, és felvételt készíthet, kedvére internetezhet vagy video- chatelhet távoli országokban élő emberekkel. Minden kipróbálható, és persze minden eladó. Világszerte naponta egymillió ember látogatja ezeket a digitális játszóházakat! 
Ez év januárjában az Apple piacra dobta minden idők legkisebb forgalomban kapható személyi számítógépét, a Macminit, amely bár a nagy gépeket megközelítő teljesítménnyel rendelkezik, elfér egy női retikülben. A Maceket - ahogyan a felhasználók hívják szeretett gépüket - mindezek mellett szemet gyönyörködtető külsővel ruházzák fel, így nem csoda, hogy az elektronikus eszközök dizájnjáért járó nemzetközi díjakat évről évre az Apple mérnökei viszik haza. A fentiekből jól láthatóan az Alma virágzik. A cél ma is az állandó fejlesztés, rohanás a jövőbe, és az elektronikai víziók megvalósítása. 
Az Apple napjainkban is arra készül, hogy újabb tevékenységi körrel bővítse meglévő szolgáltatásait: telekommunikációs szolgáltatóvá kíván előlépni, ami annál is inkább érdekes, mert a Macintoshok már alapkiépítésükben bluetooth-szal és vezeték nélküli internetcsatlakozási lehetőséggel rendelkeznek, innen pedig már csak (majdnem) egy lépés, hogy mindehhez az internet-előfizetést is az Apple biztosítsa. 
Hogy hová vezet mindez, egyelőre pontosan nem tudható, mint ahogy az sem, hogy a vetélytárs Microsoft milyen lépésekkel válaszol majd minderre. Az biztos, hogy a komputervilág „Coca-Pepsi harca” újra kiéleződik, s ez újabb fejlesztésekre ösztönzi majd a gyártókat, csak győzzük követni és persze megfizetni a fejlődést.