Török Flóra
Ki viszi el a flottát?

A magyar kormány nem először próbál túladni „szárnyas pénznyelőjén”, a Malévon. Az első versenyt 2004 decemberében írták ki, és ez a tender egészen 2005 áprilisáig tartott, míg a másodikat idén július 12-én hirdették meg - szintén eredménytelenül. Ha a jobboldali sajtóorgánumokon múlna, akkor valószínűleg ez a mostani akció sem járna sikerrel. A nemzetközi összeesküvésen keresztül az oroszok flotta-kannibalizációjáig már minden lehetséges érvvel megpróbálták aláásni az egyik nagy esélyes pályázó, az Airbridge Rt. lehetséges győzelmét. A Hetek megkeresésére Oravecz Péter, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) sajtófőnöke kommentálta az eseményeket.

Malév-gépek Ferihegyen. Új gazdára várva 

Bár a sajtóhírekben augusztus 15-e szerepelt mint az eredményhirdetés biztos dátuma, Oravecz Péter, az ÁPV Rt. sajtófőnöke tisztázta a félreértést: „Az ÁPV Rt. igazgatósága utolsó ülésén 30 nappal meghosszabbította a bírálati szakaszt, amely így szeptember első napjaiban jár le. Augusztus 15-én biztosan nem lehet döntés, hiszen nem is ülésezik aznap az igazgatóság.”
Most, a harmadik alkalommal is több vállalat szállt ringbe érvényes ajánlattal a Malév megvásárlásáért. Közülük kettőnek már ismerős volt a terep, hiszen a jelenleg biztos befutóként emlegetett Airbridge Rt. és a második helyezett, de még mindig versenyben lévő Aviation Solutions Befektetői Konzorcium Kft. is pályázott már a magyar légitársaság tulajdonosi posztjára. Az Airbrige a legutóbbi sikertelen kísérlete óta megújította csapatát, és új tagként bevette - a jobboldali riadalmak fő kiváltóját - Borisz Abramovics orosz üzletembert.
Az ÁPV Rt. idén július végén bejelentette, hogy elsőként az Airbridge Rt.-vel kezdődhetnek meg az alkutárgyalások a Malév 99,95 százalékos csomagjának megvételéről, mivel ajánlatával maga mögé utasította versenytársát, az Aviation Solutionst. „Ez azonban még sem a tender sikerét, sem az Airbridge biztos győzelmét nem jelenti” - mondta lapunknak Oravecz Péter.
Az ajánlat sikerét mindenesetre az Airbridge 49 százalékos tulajdonosa, a KrasAir légitársaság vezetője, Abramovics is megerősítette. Az előttünk álló üzlet összege még nem publikus, bár az ismertté vált, hogy az Aviation még áprilisban 730,4 ezer dollárt (alig 1,5 milliárd Ft) ajánlott a Malévért. Habár az Airbridge Rt. által kínált ár nyilvánosságra hozatalától elzárkóztak az érintettek, ajánlata már csak azért is vonzó lehet, mert nemcsak az egész, közel 36 milliárd forintos Malév-adósságot vállalná át, hanem új orosz és távol-keleti utasokat is hozna a „konyhára”. A másik - sokat emlegetett - „pluszuk” pedig az a szakmai háttér, amely Abramovics személyén keresztül realizálódik. Az orosz üzletembernek ugyanis tulajdonában van még öt másik oroszországi légitársaság, és ezek között a legnagyobb a sokat emlegetett KrasAir. Ez az öt légitársaság pedig egy AiRUnion nevű szövetségbe is tömörül. 

A vádak ellen

A tender egyik alapkövetelménye, hogy a tulajdonosváltással ne sérüljön a Malév nemzeti jellege. Ennek az Airbridge - minden ellenkező híreszteléssel szemben - megfelel, hiszen 51 százalékban két magyar magányszemély-befektető, Kiss Kálmán és Költő Magdolna a társaság tulajdonosa, és csupán 49 százalékot jegyez magának az orosz légiközlekedési szakember és üzletember, aki egyébként csak névrokona a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovicsnak. Emellett az Airbridge korábbi nyilatkozatai szerint nyilvánvaló, hogy egyik pályázónak sem lehet érdeke az, hogy a Malév elveszítse ezt a nemzeti státuszát, mert ehhez a pozícióhoz külön jogosítványok is járnak: olyan országokba repülhet, ahová más légitársaságok nem.
Az Airbridge egyik hivatalos közleménye szintén megerősítette, hogy ők valóban üdvözlik a Malévnek a Oneworld Szövetségbe való belépési szándékát. Ennek lehetőségét semmilyen mértékben nem veszélyezteti az AiRUnion szövetséghez tartozó KrasAir, amely csupán szakmai együttműködő partnere és nem tulajdonosa a privatizáción pályázó Airbridge-nek. Ez az együttműködés egyébként sem zárja ki a Oneworld-tagságot, hiszen a Oneworld-tagok már jelenleg is együttműködnek az AiRUnionhoz tartozó KrasAir moszkvai bázisrepterével, a Domodedovóval, amelyet használva utaznak tovább a FÁK-térségi és oroszországi célállomásokra. 
Sokan tartanak attól is, hogy a Malév modern nyugati, többségében Boeing- gépeit a KrasAir főként Iljusin-, illetve Tupoljev-flottájával „házasítanák” össze. Ezt Leonov Péter, az Airbridge sajtófőnöke korábban úgy cáfolta, hogy mivel a KrasAir semmilyen formában nem tulajdonosa a Malév privatizációján pályázó Airbridge Rt.-nek, nincs szó a flották összekeveréséről. Az AirRUnion szövetséghez tartozó öt légitársaság orosz gépei szállítanák az utasokat öt oroszországi repülőtérig, ahonnan a Malév gépei szállítanák tovább az utazókat Európába. Nem az AiRUnion-gépek repülnének Magyarországra, hanem a Malév gépei Oroszországba. 
„Olyan komolytalan vádakra pedig, minthogy fő támogatónk Veress János pénzügyminiszter, nem kívánunk reagálni. Mindenesetre az Airbridge mind szakmailag, mind pénzügyileg olyan háttérrel rendelkezik, hogy nincs szüksége politikai támogatásra” - válaszolta megkeresésünkre Kiss Csaba, az AirBridge kommunikációs ügynökségének, a Capital Communicationsnek a munkatársa.

Orosz szemmel

„A KrasAir Európába repül”, „A KrasAir ajánlotta a Malév légitársaság csomagjáért a legjobb árat”, „Mindent megveszünk, ami rosszul repül”, illetve a „KrasAir győz a Malévért folytatott harcban” - ilyen és ehhez hasonló címekkel tálalja az orosz sajtó a Malév privatizációs folyamatát. Szinte kész tényként kezelik az orosz fél üzleti sikerét, hiszen nemcsak a vételárat illetően tették le a legkedvezőbb ajánlatot, hanem a Malév teljes adósságállományát is átvennék. Mindezt teszik annak ellenére, hogy a KrasAir konkurensei szerfelett kockázatosnak tartják az orosz légitársaság terjeszkedését a magyar légi piacon. Mint a gazeta.ru híradásából kiderül, az Aeroflot szintén érdeklődött a Malév iránt. A cég vezetője, Lev Kosljakov szavai szerint azonban végül úgy számoltak, hogy a veszteség mellé jelentős adósságot is kapnának, így elálltak az üzlettől.

Mi lesz velünk?

Arra a kérdésre, hogy mit várhatunk mi, fogyasztók a Malév privatizációjától, Oravecz Péter a következőket válaszolta: „Nyilvánvaló, hogy ha az utasok nem elégedettek a színvonallal, akkor más társaságot választanak, de most elsősorban a Malév fennmaradása a tét.” Az Airbridge képviselője szerint még természetesen túl korai lenne arról beszélni, hogy vajon kényelmesebbek lesznek-e az ülések vagy olcsóbbak lesznek-e a helyjegyek, de annyi bizonyos, hogy a Malévot csakis egy dinamikus utasszámnöveléssel lehet kihúzni abból az adósságcsapdából, amibe az utóbbi évtizedben került.