Sebestyén István
Milliós a tét

Jogi skandalumnak nevezte a Magyar Rádió ügyvezető elnökének kinevezése körüli politikai purparlét egy lapunknak nyilatkozó médiajogász. A hetek óta tartó vita hátterében a milliós hallgatottságot produkáló közrádió feletti befolyás megszerzése a cél. Lapunk úgy értesült, hogy a kuratóriumi elnökség kompromisszumos jelöltjének, Such Györgynek a megválasztását a jobboldali elkötelezettségű civil kurátorok Orbán Viktor személyes utasítására akadályozták meg. Amíg nincs új rádióelnök, marad az anarchia és a jelenlegi vezetés. 

Tüntetés Kondor Katalin mellett. Mögötte állnak Fotó: Vörös Szilárd

Hetek óta tart a közrádió ügyvezető elnökének kijelölése körüli jogi és politikai purparlé. A vita hevességét az magyarázza, hogy a Fidesz vélhetően nem akarja feladni a közrádióban meglévő befolyását - vélekedik Agárdi Péter, a kuratóriumi elnökség szocialista tagja. A Kossuth rádió Krónika hírműsorai naponta milliókat érnek el, így - kiváltképp a választási kampány során - egyik politikai erőnek sem közömbös, ki irányítja az intézményt. 
„1998-ban a kormányra kerülése után a Fidesz elindított egy folyamatot, amelynek a célja az volt, hogy - akár törvénysértések árán is - megkaparintsa a rádió feletti irányítást” - emlékszik vissza Agárdi. Mint hozzátette: a Fidesz először a csak jogi értelemben ellenzéki MIÉP-pel működött együtt, majd létrejött a kizárólag jobboldali tagokkal működő csonka kuratórium, amely megszavazta a most leköszönő vezetést. Agárdi Péter szerint a Fideszben lehetnek olyanok, akiknek az a céljuk, hogy a jelenlegi zavaros helyzet a választásokig fennmaradjon, hiszen Hollós János szintén a törvénysértő helyzetben intézményesült Kondor-féle vonalat viszi tovább. Mindez azt is jelenti, hogy folytatódna a Kossuth Rádió hír- és krónikaműsoraiban gyakran tapasztalható egyoldalú, kiegyensúlyozatlan tájékoztatás gyakorlata - mondat lapunknak Agárdi. 
A Hetek információi szerint az első elnökválasztási kísérlet során a kuratóriumi elnökség kompromisszumos jelöltjének, Such Györgynek a megválasztását a jobboldali elkötelezettségű civil kurátorok Orbán Viktor személyes utasítására akadályozták meg. A második körben már a négy-négy kormánypárti és ellenzéki taggal működő elnökségben sem sikerült jelöltet állítani. A következő pályázati határidő augusztus végén jár le. A pályázati anyagot információink szerint többek között Hollós János és Gőblyös István gazdasági alelnök is elvitte. 
Lapunknak nyilatkozva Hollós János visszautasította, hogy elkötelezett lenne a jobboldal felé. „Érdekes, hogy Kondor Katalin kivételével korábban minden rádióelnök MSZMP vagy MSZP-tag volt, és akkor soha nem merült fel a politikai elfogultság vádja. Én egyébként egyetlen pártnak sem voltam tagja” - mondta. Hollós szerint az elmúlt években sem volt kiegyensúlyozatlan a Magyar Rádió, hiszen az ORTT ezt nem állapította meg. Arra a kérdésre, hogy ringbe száll-e az elnökségért, úgy válaszolt: „ez nehéz kérdés, ugyanis nem tudom feltételezni azt, hogy a kuratóriumi elnökség kormánypárti tagjai elfogulatlanul tudnák elbírálni a pályázatomat”.
Mint emlékezetes: a jogi és politikai viták sorozatát Kondor Katalin, július végével leköszönt rádióelnök indította el, amikor - miután a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma nem tudott kétharmados döntéssel elnököt választani - Hollós János igazgatásszervezési alelnököt nevezte ki ideiglenes ügyvezetőül. Lépését a kormánypárti kurátorok vitatják; ők ugyanis Gőblyös István gazdasági alelnököt bízták meg az ügyvezetéssel, majd amikor ő nem vállalta, Szijártó István gazdasági igazgatót nevezték ki az intézmény tulajdonosi megbízottjának. 
Jogi érvelésekben egyik oldal sem szűkölködik. Kondor és a fideszes kurátorok a rádió SZMSZ-ének elnöki helyettesítést szabályozó részére, és a szokásjogra hivatkoznak, mondván: korábban a közmédiumokban a leköszönő elnök nevezte ki az ideiglenes utódot. Legutóbb a Duna TV-nél történt hasonló - precedensértékű - eset, ám az akkori ügyészségi állásfoglalás nem támasztja alá a Kondor-féle gondolatmenetet. Eszerint ugyanis az elnök kizárólag a hivatali idejére vonatkozóan rendelkezhet a helyettesítésről. A dokumentum szerint ugyanakkor a kuratórium elnöksége sem határozhat a kérdésben. 
Mészáros László, a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének vezetője úgy látja, a kuratórium (vagyis a többségében jobboldali elkötelezettségűként számon tartott civil kurátorok, illetve a kuratóriumi elnökség) lenne hivatott dönteni a kérdésben. „Az ügyben hatórás vita után készült is egy határozattervezet, ám a döntéshozatal előtt Gellért Kis Gábor (a kuratórium szocialista elnöke - a szerk.) példátlanul antidemokratikus módon berekesztette az ülést” - mondta lapunknak Mészáros, megjegyezve, hogy a határozat Hollóst erősítette volna meg pozíciójában. Az ellenőrző testület elnöke szerint Gellért Kis „személyes ellenérzései miatt” törvénysértő eszközökkel el akarja mozdítani Hollós Jánost az ügyvezetői székből.
A jogértelmezési vitában a kormánypárti kurátorok azzal érvelnek, hogy miután a médiatörvény nem szabályozza az ideiglenes ügyvezető megbízásával kapcsolatos kérdéseket, a Magyar Rádió Közalapítvány alapító okiratát kell alapul venni. E szerint minden olyan kérdésben, amely nem tartozik egyértelműen a kuratórium hatáskörébe, a kuratóriumi elnökség hivatott dönteni - így az ügyvezető személyéről is. Álláspontja nyomatékosításaként Gellért Kis Gábor kilátásba helyezte, hogy mint kuratóriumi elnök nem folyósítja a rádiónak a közalapítványon keresztül jutó havi 558 millió forintnyi állami forrást, amíg Hollós nem adja át Szijártó Istvánnak az intézmény átmeneti vezetését. Ezzel együtt kezdeményezte a cégbíróságnál Szijártó tulajdonosi megbízottként történő bejegyzését.
„Jogi skandalum” - így foglalta össze lapunknak álláspontját Hollós János Kondor Katalin által történt megbízásával kapcsolatban Cseh Gabriella médiajogász. Cseh úgy látja, az ügy nem túl bonyolult, csupán a kérdést körülvevő intenzív közéleti-politikai viták miatt tűnik annak. „Ha a médiatörvény szó szerint nem is rendelkezik az ideiglenes elnökség kérdéséről, a jogszabály szövegéből egyértelműen kikövetkeztethető, hogy mint minden, az elnök személyével kapcsolatos kérdésben, ebben is a kuratóriumnak kell döntenie” - magyarázta a médiajogász.