Makki Marie-Rose
Mekkora a dózis?

Kint volt a család egész nap a vízparton, és az ötéves kisfiú annak ellenére rákvörösre égve érkezik haza este, hogy édesanyja óránként végigkente a testét az egyik legmagasabb faktorszámú krémmel. Ki érti ezt? - kérdi a szülő nem kis aggodalommal. A napsugárzás veszélyeiről dr. Borbola Kinga bőrgyógyászt kérdeztük. 

Az ember az élete során kapott sugárdózis felét 18 éves koráig gyűjti be 

Nyáron elengedhetetlen a fényvédők használata, különösképp akkor, ha a kritikus időszakban is - azaz 10-től 15 óráig - napos helyen tartózkodunk, azonban önmagában a napozószerek alkalmazása egyáltalán nem szünteti meg a leégés kockázatát. A bőrünket ért UV-sugárzás minden esetben károsító, csak a fényvédő szereknek köszönhetően lelassul a folyamat: mondjuk nem félóra, hanem négy óra alatt történik meg a leégés. Ami nem jelenti azt, hogy négy órát gond nélkül kinn lehet tölteni a tűző napon. Épp abban rejlik a fényvédő szerek egyik legnagyobb veszélye, hogy hamis biztonságérzetet adnak - fejtette ki érdeklődésünkre Borbola Kinga onkológus bőrgyógyász. - Sokakban él az a tévhit, miszerint a napsugarak káros hatásai magasabb faktorszámú készítményekkel kivédhetők, pedig bőrükben hosszú távon ugyanaz a károsodás megy végbe.
A gyermekek fokozott védelme egyrészt azért is szükséges, mert az ózonréteg elvékonyodása és a légköri szennyezés miatt egyre erősebb és károsítóbb hatású a földet érő napsugárzás. Másrészt a bőrt ért sugárzás mennyisége az életünk során összeadódik, az összes „dózisnak” legalább a felét tizennyolc éves korunkig szenvedjük el. A gyermekekre jutó UV-sugárzás a felnőtteket ért sugárzásnak a többszöröse, már csak azért is, mert ők mozgékonyabbak, több időt töltenek a napon. A gyerekek különös védelmet igényelnek, hiszen bőrük vékonyabb, könnyebben károsítja a napsugár. Víz- és hőháztartásuk sem ellenálló még, ezért nagyon fontos a folyadékpótlás! A kicsiket lehetőleg tartsuk árnyékban, félárnyékban, a D-vitamin képzéséhez szükséges UV sugáradagot így is bőven megkapják. Ha mégis napra mennek, sapka, trikó és kifejezetten magas faktorszámú fényvédő javasolt. Nem véletlen, hogy külföldön már hosszú ujjú, speciális anyagú fürdőtrikókat gyártanak a gyermekeknek.
A szakember elmondása szerint egyre több az onkológiai bőrgyógyászatokon megforduló, húszas-harmincas éveiben járó fiatalok aránya, holott régebben a rosszindulatú bőrdaganatok főként az idősebb korosztályokat jellemezték. Ma már világszerte aggasztóan nő a bőrrákos esetek száma, ami a legelvakultabb napimádókat is visszariasztja. Jelenleg a világon az összes daganatos megbetegedés 35-40 százaléka bőrdaganat. A halálos esetek legnagyobb számát pedig a legrosszabb indulatú melanomák adják. 
A fiatalkori bőrdaganatok növekvő számának oka egyrészt a túlzásba vitt szoláriumozás. A szoláriummal, másrészt a természetes napfény általi barnulással az embert érő UV-sugárzás károsító hatásai összegződnek a bőrben. A rosszindulatú elváltozást okozó dózismennyiség így már egész fiatalon begyűjthető. 
Az UV-sugárzás, ami a bőrkárosodást okozza, három összetevőből áll: egyrészt a közvetlen leégést okozó UVB-sugárzásból. Másrészt az UVA-sugárzásból, melyet a Nap és a szolárium egyaránt kibocsát, s amelyről ma már tudni, hogy szintén növeli a bőrrák kialakulásának a veszélyét, és károsítja a bőr mély rétegeit, így öregít, ráncosít is.
A harmadik összetevő, az UVC-sugárzás is okozhat bőrdaganatot, de az ózonburok elvileg kiszűri, és nem jut el a földre. Ma már azonban számolnunk kell az UVC-sugárzással is. Ezért nem elegendő, ha egy fényvédő szer az UVB-sugarak ellen nyújt védelmet - egyre kombináltabb védelemre lenne szükségünk. 
Ha valaki mindennek ellenére is barnulni szeretne, vagy csupán trópusi nyaralásra készül, az mindenekelőtt a fokozatosságra és a mértéktartásra ügyeljen - mondja a doktornő. Nagyon fontosak az előkészületek, a sápadt, védtelen bőrt nem tehetjük ki hirtelen a Nap káros sugarainak. A bőr többnyire saját „védőernyőjét” is beveti, ha elegendő időt hagyunk rá. Ez a védőernyő a pigmentsejtek elszíneződése révén képződik, miközben a bőr szarurétege is kissé megvastagszik. Ha a bőrt naponta éri elviselhető mennyiségű napfény - melynek hatására az még nem vörösödik ki -, akkor a védőréteg úgy három hét alatt kialakul. Annak alapján, hogy a bőr mennyire képes a napfény ellen védekezni, négyféle bőrtípust különböztetünk meg a soha nem barnuló, csak leégő típustól a csak barnuló, soha nem leégő típusig.
A bőrünket azonban a természetes védőrétegével együtt is óvni kell megfelelő krémekkel. Maga a barnaság ugyanis - akár napfény, akár szolárium, akár önbarnító krém eredménye - egyáltalán nem véd a hosszú távú károsodásoktól. Arról már nem is beszélve, hogy akkor is káros a sugárzás, ha felhős az ég, ha fúj a szél, sőt üveg vagy plexi mögött is érvényesül az UV-sugárzás, és a víz sem véd másfél méter mélységig. A fényvédelem legegyszerűbb módja a nap kerülése, illetve a megfelelő ruházat, sapka és szemüveg viselete. Ezekre már csak azért is szükség lenne, mert a fényvédő szerek csak az UVB és a rövidhullámú UVA elleni védelemre alkalmasak, és az ellen is csak korlátozottan védenek. Borbola Kinga szerint a gyermekek, a világos bőrű, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló emberek kerüljék a napot, de ugyanez vonatkozik bizonyos gyógyszerek szedőire, a nagy számú festékes anyajeggyel rendelkezőkre, a bőrbetegekre, valamint azokra, akiknek a családjában már előfordult bőrdaganat.