Leomlik a Nagy Fal

Az 1,3 milliárd lakosú Kína erős gazdasági felfutásban van. Már nem ruhaneművel, nem is elektronikai termékekkel készülnek meghódítani a világpiacot, hanem saját gyártású személygépkocsikkal. A hivatalosan még mindig kommunista ország tavaly 5,3 millió eladott autóval leváltotta Németországot a világpiaci harmadik helyéről. 

Fent a kínai Chery QQ, lent a Daewoo Matiz

Az autóipar bel- és külpiaci offenzíváját jelzi, hogy az ázsiai ország acéliparnak adott hatalmas megrendelései világszerte hiányt és áremelkedést generáltak. Az Egyesült Államok utáni második legnagyobb kőolajfogyasztó autóipara a fekete arany harmadrészére tart igényt, Kínában jelenleg 90 forint a benzin literenkénti ára. A rohamosan növekvő, jelenleg 20 milliós, autóra éhező kínai középosztály a lakosság összlétszámához képest ugyan nem nagy, de európai mércével nézve gigantikus vásárlóerőt sejtet. Az ázsiai „nagytigris” nem elégszik meg a belső piac ellátásával, hanem szó szerint leutánozza azokat a gyártási trükköket, melyeket pár évtizeddel ezelőtt Japán alkalmazott. A felkelő Nap országában kezdetben darabjaira szedtek néhány tucat nyugati autót, majd némi eltéréssel lekoppintották azokat, és a konkurenciánál olcsóbb áraikkal letarolták a piacot. A felhalmozott tőkéből aztán jutott pénz fejlesztésre is, mára pedig olyan minőségű autókat állítanak elő, melyek az európai és amerikai gyártóknak is mércét jelentenek. Kína már az idén 250 ezer autót szeretne eladni az USA-ban, az ottani gyártmányokhoz képest kétharmados áron, nem kis fejtörést okozva ezzel a General Motorsnak (GM) és a Fordnak. Mivel Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), egyszerű védővámokkal ezt nem lehet megakadályozni. A GM egyébként is nagy dilemmában van, ugyanis a Chevrolet Spark (régebben: Daewoo Matiz) modelljüket QQ néven egy az egyben lemásolta a kínai Chery autógyár. Az ügyet perre vitték, de mivel a Chery egyik tulajdonosa nagy befolyású állami tisztviselő, és Kínában hatalmas szerepük van a kapcsolatoknak, lehet hogy a GM többet ártott magának, mint használt. Hasonló pereket indított a Toyota egy RAV4 klón miatt, és a Honda is, mivel CR-V modelljükre túlságosan hasonlít a Great Wall autógyár CUV nevű terepjárója. A Red Flag nevű autógyár - amely a Kínai Kommunista Párt hivatalos beszállítója - szemet vetett a Rolls-Royce hét méter hosszúságú Phantomjára, melyet a Sanghaji Autószalonon már be is mutattak. Hiába, egy élcsapat nem járhat középszerű autókkal! A brit márka vezérkara, amikor meglátta az eredetijük „tükörképét”, egyszerűen sokkot kapott. Az Audi is megjárta a kínaiakkal, mert miután határidős szerződésük lejárt, egyszerűen kitessékelték őket az országból, az Audi-logó négy karikájából leradíroztak kettőt, majd saját termékként tovább gyártották az autót. Kína azóta ügyel arra, hogy gyártani csak vegyes vállalati formában lehet, a külföldi autógyárak saját üzemeket nem építhetnek az országban. 
A kínai autógyárak gombamód szaporodása árháborút idézett elő a belpiacon: az Audi, a Ford és a Honda az utóbbi egy évben mintegy 20 százalékkal kényszerült csökkenteni exportmodelljei árát. A kínai gyártócégek jelenleg még nem rendelkeznek high-tech technológiával, így nem képesek Euro 4-es környezetvédelmi besorolású motorokat kifejleszteni, megvásárolni viszont igen, így autóexportjuknak nem lehet akadálya. Inkább az élőmunkában jeleskednek, nagyon kedvező áron tudnak gyártani bármit, ha munkaigényes folyamatokról van szó. Az eladási listát a Hyundai vezeti, amely átvette az uralmat a tavaly még piacvezető, Kínában 1984 óta jelenlévő Volkswagentől. Második a Honda, ezt követi a GM, a VW visszaesett a hatodik helyre. A kínaiak egyébként nem nagyon tagadják a másolások tényét, inkább büszkék arra, hogy autóiparuk olyan fejlődésen ment át, hogy képesek ilyen termékek lemásolására. (K. S.)