Az 1944 óta hetente megjelenő konzervatív amerikai hetilap, a Human Events 15 tekintélyes embert, köztük egyetemi professzorokat és konzervatív gondolkodókat szavaztatott meg a 19. és a 20. század legkártékonyabb könyveiről. A szavazás nemrégiben közzétett tízes listája szerint dobogósok a 20. századi diktatúrák alapművei: első helyezett Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltványa, ezt követi Adolf Hitler Mein Kampf-ja, majd Mao Ce-tung Idézetek (Vörös könyv) című műve. Ez utóbbi a Biblia és Agatha Christie regényei mellett a legnagyobb példányszámban nyomtatott könyv, melynek máig tartó hatása van nemcsak nyugati baloldali értelmiségekre, de dél-amerikai terrorcsoportokra is.
Negyedik a „rangsorban” a Kinsey-jelentés. A könyv alapjaiban rázta meg az amerikai társadalmat, s utat nyitott a szexuális forradalomnak és a melegmozgalomnak. (Bővebben lásd Hetek 2004. 12. 17.) Kétes módszertana miatt számos kritika érte nem csupán morális, hanem szakmai oldalról is.
Ez után jön John Dewey Demokrácia és nevelés című műve. Az 1952-ben elhunyt, a chicagói egyetemen és a Columbián oktató filozófus 1916-ban publikált munkájában elvetette a vallást és az abszolút erkölcsi értékeket; a nevelésben új elveket alkotott, amely máig ható módon átformálta az amerikai közoktatást.
Hatodik helyen áll Karl Marx A tőke című kötete.
A hetedik helyezett Betty Friedan A feminista titokzatosság című munkája. 1963-ban megjelent könyvében a fiatalon sztálinista-marxista, később szélsőbaloldali elveket valló szerzőnő a hagyományos anya-feleség szerepet támadta meg.
„A pozitív filozófia tanfolyama” következik a sorban, a szerző Auguste Comte. A 19. század első felében született tanulmány új utakat nyitott a filozófiában. A pozitivizmus célja a tudományos és objektív szemléletmód kialakítása, egy olyan világnézeti szempontból semleges filozófia és tudomány létrehozása, mely mentes mind az idealizmustól, mind a materializmustól. Módszere az indukció, a világot a természet felől kívánja értelmezni, természettudományos módszerek segítségével.
A kilencedik Friedrich Nietzsche Túl jón és rosszon. Az élet evolúcionista értelmezése szerint „az ember még meg nem állapodott állat”, s ennek következtében törekednie kell az átlagembert felülmúló igazi ember, az Übermensch megteremtésére. Az Übermensch szabad, a „föld értelmét” kutatja, erőre, vitalitásra és hatalomra törekszik, elutasítja a szolga-(csorda)erkölcsöt. Az élet valójában a hatalom akarása, így ez válik mindenütt uralkodó elvvé, a világfolyamat alap-vető princípiumává, a történelem mozgatórugójává. A nácik egyik kedvenc olvasmánya volt a 19. század végén megjelent értekezés.
A sort a múlt század egyik közgazdasági alapműve, John Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyve zárja.