Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
A megoldatlan Fenyő-ügy újra kísért

„Már akkor éreztem, hogy valami nagyon lényegesre tapintottunk, mikor egyetlen televíziónak sem kellett a dokumentumfilm, miközben évente minden probléma nélkül 2-3 filmet adunk el a nagy magyar televízióknak” - mondta lapunknak Brády Zoltán szerkesztő-riporter a Számvetés című hatrészes dokumentumfilm úgynevezett muszter szalagjainak lefoglalása kapcsán. A dokumentumfilmet néhány hónapja a Filmszemlén vetítettek le nagy sikerrel, talán ennek híre kelthette fel a rendőrség érdeklődését. 


Perczel Tamás. Kipakolt Fotó: KAPU film

A rendszerváltásról szóló filmsorozat egyik részében az 1998-ban történt Fenyő-gyilkosságot elemzi halála előtti pillanatokban Perczel Tamás pszichológus professzor, aki számos magyar gazdasági szakember és politikus mellett Fenyő János tanácsadójaként is tevékenykedett. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő pszichológus az élettörténete és a rákkal való küzdelme mellett arról is beszél, hogy egy véletlen folytán ismerkedett meg Fenyő Jánossal, mivel a médiaguru közvetítőkön keresztül kereste meg, hogy egy pszichológiai problémára megkeresse a választ. A munkakapcsolatból barátság lett, és a médiavezető egyre több dologba bevonta őt, aminek azért is örült, mert úgy gondolta, hogy a baloldal és a liberálisok irányában korábban elfogult Fenyőt így át lehetne „vinni” a polgári oldalra. A professzor az 1848-as szabadságharc tábornokának, Perczel Mórnak a leszármazottja, és a filmbeli nyilatkozatából úgy tűnik, mérsékelt jobboldali gondolkozásúként azon igyekezett, hogy a korábbi rendszer emberei ne tudjanak visszajönni. Sőt, azt állította, hogy Fenyő kezdte „átállítani” a sajtóbirodalmát, legalábbis a semlegesség irányába, és felvette a kapcsolatot polgári politikusokkal is.
A pszichológus elmondása szerint Fenyő János két befolyásos személlyel állt küzdelemben, „magánháborúban”: egy olyan bankárral, amelynek médiabirodalma is volt, és egy másik médiavállalkozóval. (A dokumentumfilmben elhangoznak a szereplők nevei is.) A halálosan beteg ember által felvázolt „média és politikai térben” olyan újságírókról és rendőrökről - mint „hírszerzőkről” - esik szó, akiket egyik vagy másik fél egyszerűen megvásárolt a háborújához, illetve olyan „bérkatonákról”, akik eseti jelleggel oda állnak, ahol pénzt kapnak, és szállítják a kompromittáló információkat. 
Perczel interjújában azt állította, hogy a Vico-birodalom egyik ellenfeléről mintegy százoldalas kompromittáló paksaméta gyűlt össze, amit Fenyő János átadott egy vezető politikusnak. Az egyik ellenérdekelt személy azonban egy tábornokot is megvett, aki azt mondta Perczelnek: „Mondd meg a kukac főnöködnek, hogy szálljon le a bankárról.” Fenyő pechére ehhez a tábornokhoz került a százoldalas dokumentum. Igaz, a paksaméta Perczel elmondása szerint hatvan napra eltűnt, és amikor újra felbukkant, húsz oldal hiányzott belőle. A „háborúk közepén” a rendőrtiszt megmutatta a dokumentumgyűjteményt a másik ellenérdekelt félnek, amit onnan tudott meg Fenyő János, hogy egy, 
a Viconak dolgozó rendőrtiszt ugyancsak jelen volt ezen a tárgyaláson. Perczel szerint ez volt az egyik legrosszabb fejlemény, ami berobbantotta a konfliktust, amit tetézett, hogy népszavás újságírók is rárontottak az „ellenfélre”.
„Olyan helyzet állt elő, amikor megszűnt Fenyő Jánoson a védelem. Mintha valakik levették volna róla a kezüket. Másnap lelőtték” - mondta a filmen a professzor, aki a felvételen arról is beszél, hogy Fenyő János irodájának a közelében lehallgató berendezéseket találtak, amelyeket a gyilkosság után az ismeretlenek - Perczel szerint nem magánszemélyek - hátrahagytak, majd a bejelentés után a rendőrség az eszközöket leszerelte, és gyorsan elszállította. „Nem tudom, hogy mi történt, de talán tudok némely dolgot, amely alátámasztani látszik néhány olyan verziót, amelyről nem igen esik szó” - mondta a professzor.
Perczel ezenkívül - mint az Antall-kormány egykori tanácsadója - hosszasan ecsetelte, hogy az úttörő és KISZ-vagyon miként került ki az állam kezéből. Beszélt arról is, hogy ismerte Kulcsár Attilát és Rejtő E. Tibort, mivel mindkettejüknek adott tanácsot. Véleménye szerint a Kulcsár-ügyet csak a politikai szintig engedik nyomozni, és talán Kulcsárt is kimentik az ügyből, de legfeljebb büntetőügy lesz belőle, és az elit megússza az ügyet. Perczel amúgy maga is K&H Equites károsultja volt.
Mint ismeretes tavaly októberben ismét elrendelték a nyomozást Fenyő János meggyilkolásának ügyében, mert a rendőrség olyan új adatok birtokába jutott, amelyek elvezethetnek a megoldáshoz.